Kifulladt a magyar növekedési modell – mondta Kármán András pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság 64. Közgazdász-vándorgyűlésén. Megjegyezte: korábban, a rendszerváltás után a régió vezető gazdasága volt hazánk, mostanra viszont mindenki megelőzte Magyarországot és magabiztosan előttünk járnak.

A pénzügyminiszter a beszédét Varga Mihály után tartotta meg, miután végighallgatta a jegybankelnök intelmeit a kormányzatnak az euróbevezetéssel kapcsolatban.

Mint arról az Economx is beszámolt: az Magyar Nemzeti Bank vezetője sikeres csatlakozást szeretne, ennek pedig fontos feltételei vannak.

Elromlott a magyar modell

Kármán András az euróbevezetés helyett inkább az elmúlt 16 év gazdaságpolitikáját elemezte ki. Megjegyezte: a korábbi modell azért is csődölt be, mert az egyre több összeszerelő-üzem és az egyre több munkába álló ember egy ideig működött, de már akkor látszott, hogy egyszer elfogy a bevonható munkaerő. Magyarországon is ez történt.

Kármán András megjegyezte: az előző kormányzati ciklusban mindössze egy százalékkal nőtt a GDP. A termelékenység lehetett volna ebből a helyzetből a menekülő útvonal, de ebben Magyarország a leggyengébbek között szerepel a régióban. Miközben a reálbérek folyamatosan nőttek, jóval nagyobb arányban.

2022 és 2026 között a reálbérköltség 16 százalékkal nőtt, miközben a termelékenység javulása a 3 százalékot sem érte el. Ennek pedig komoly ára lett.

A vállalatok jövedelmezősége romlani kezdett, visszaestek a beruházások is.

Kármán András felrótta azt is az előző kormánynak, hogy a Covid-válság óta nem sikerült megfékezni az elszálló költségvetési hiányt. A miniszter szerint azzal, hogy az előző kormány már a költségvetési törvény kihirdetésekor sem igaz számokkal tervezett, a befektetők szemében elvesztette hitelességét, így ők egyre rosszabb feltételekkel, egyre magasabb kamatokkal hiteleztek.

Kármán András szerint nemcsak a hiány visszaszorítása tehát a céljuk, hanem a bizalom visszaszerzése is.

Furcsa kiadási szerkezet

Kármán András elárulta: átvilágították a költségvetés szerkezetét az elmúlt hónapokban. Szerinte kirívóan sokat költött az állam a gazdaságra, nagyvállalati támogatásra. Az állam egyre pazarlóbbá vált, túlburjánzott háttérintézményekkel és túlárazott szerződésekkel. Egészségügyre és szociális területre viszont a régiónál is kevesebbet költött arányaiban Magyarország.

Kármán András ezután rátért a Tisza-kormány intézkedéseire, mint például az iskolakezdési támogatás, a minimálnyugdíj emelése és a vagyonadó tervezett bevezetése.

A bizalom a legfontosabb

A pénzügyminiszter szerint a költségvetés a nemzet közös ügye, és a bizalom helyreállításában szerinte ezen a területen jutott a legmesszebb a kormány. Kármán András elmondta, hogy a magyar tízéves hozam ugyan emelkedett, de a magyar kötvények jobban teljesítettek a régiós versenytársakénál.

A tízéves magyar állampapír hozama a miniszter szerint 110 bázisponttal alacsonyabb, mint az év elején, ezzel a magyar papírok teljesítettek a legjobban, és ezen a nemzetközi hangulat romlása sem változtatott.

A bizalom és a tervezhetőség fontos lépése, hogy mostantól a költségvetést ősszel fogadják majd el, a 2027-est október végéig nyújtják be. Ez kiszámítható és átlátható lesz.

Ígérete szerint működő Magyarországot akarnak építeni, ahol nem veszhetnek el a gyengébbek és a cégek egyenlő feltételek mellett versenyeznek. Kármán elmondása szerint az emberekbe szeretnének befektetni, és hagyják működni a versenyt, hogy Magyarország újra versenyképes lehessen.