GazdaságSzerző: portfolio 2 napja 9 percnyi olvasás
Kína évek óta halmozott stratégiai kőolajkészletei kulcsszerepet játszottak abban, hogy a februári közel-keleti háború kitörése és a Hormuzi-szoros lezárása után a világgazdaság elkerülte a legrosszabb energiaválsági forgatókönyvet. A tartalékok azonban végesek, és Peking lassan újra megjelenni látszik a vevői oldalon - számolt be a CNBC.
Az S&P Global Ratings vezető globális közgazdásza, Paul Gruenwald egy szingapúri konferencián rámutatott, hogy Kína gyakorlatilag megmentette a globális olajpiacot.
A világ legnagyobb olajimportőre a háború kitörését követően drasztikusan visszafogta a beszerzéseit,
és saját tartalékaiból fedezte a szükségleteit, ami jelentősen fékezte a globális olajárak emelkedését. Az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) becslése szerint Kína 1,4 milliárd hordónyi stratégiai és kereskedelmi nyersolajkészlettel rendelkezett 2025 decemberében, míg az Egyesült Államok tartaléka 825 millió hordóra rúgott. A kínai nyersolaj-behozatal májusban és júniusban 2016 óta először esett napi 8 millió hordó alá.
A konfliktus kirobbanásakor az elemzők még 150-200 dolláros hordónkénti árat jósoltak az azonnali kínálati sokk miatt, a Brent jegyzése azonban hosszabb ideig a 80 dolláros szint környékén stabilizálódott. Gruenwald elismerte, hogy nemcsak a mozgás mértékét, de olykor az irányát is félrebecsülték. Bár a jegyzés az elmúlt napokban az Irán és az Egyesült Államok közötti újabb öbölbeli feszültségek hatására ismét 100 dollár fölé emelkedett, ez a szint a közgazdász szerint még kezelhető a világgazdaság számára.
A kínai puffer tartalékai ugyanakkor végesek. A hivatalos kereskedelmi adatok alapján Kína nyersolaj-importja júliusban 22 százalékkal, augusztusban pedig 6,2 százalékkal nőtt havi alapon, jóllehet még mindig elmarad az egy évvel korábbi szinttől. Az IMF ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős igazgatója, Krishna Srinivasan arra figyelmeztetett, hogy
amennyiben Kína visszatér a háború előtti importütemhez, a magas olajárak okozta globális növekedési veszteség a korábbi becsléseknél is súlyosabbá válhat.
Kuo Kaj, a CF40 kutatóintézet vezető munkatársa szerint Peking tudatosan készült erre a forgatókönyvre, a válság pedig igazolta az évek óta folytatott készletezési és tisztaenergia-beruházási stratégiát. Dan Wang, az Eurasia Group Kína-igazgatója kiemelte, hogy az ország az állami tartalékokban mintegy négy hónapnyi nyersolajszükséglettel rendelkezik, egy tavaly elfogadott energiatörvény pedig a nagy olajvállalatokat is további tartalékolásra kötelezi. Emellett a szén – amely Wang becslése szerint Kína energiamixének mintegy 53 százalékát adja – szintén döntő pufferként szolgált, lehetővé téve a kiváltást az árrobbanás idején.
Wang szerint az öbölbeli patthelyzet akár egy évig is elhúzódhat, így az olaj hordónkénti ára 2027-ig a 85–100 dolláros sávban maradhat. A Goldman Sachs közgazdásza, Daan Struyven egy friss elemzésben arra hívta fel a figyelmet, hogy
a hetedik hónapja tartó háború okozta szállítási fennakadások akár 120 dollárig is felhajthatják a jegyzéseket.
Címlapkép forrása: Portfolio
Napi