GazdaságSzerző: portfolio 2 napja 4 percnyi olvasás
Sokmilliárdos árat fizet Magyarország a felhalmozott bizalmatlanságért: a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a tartósan magas költségvetési hiány nemcsak a hitelességet erodálta, hanem a növekedés mozgásterét is beszűkítette. Kármán András szerint kiigazításra és a gazdaságpolitika hitelességének újjáépítésére van szükség. Ahhoz azonban, hogy a kiigazítás ne ölje meg a növekedést, a kiadási oldalra kell fókuszálni, tehát az állam működésén kell faragni – ez viszont az oktatásra és az egészségügyre nem terjedhet ki. Azt ígérte, hogy szakítanak a költségvetési források titkos átcsoportosításának gyakorlatával, mert a közös pénzügyek a nyilvánosságra tartoznak. A Közgazdász-vándorgyűlésen elhangzó tudósításról élőben tudósítottunk.
A bizalom helyreállításában haladtak talán a legjobban, ami az állampapírok hozamának csökkenésében is látható – értékelt. Ez nemcsak a költségvetés terhein segít, hanem a vállalatok számára is több beruházást tesz jövedelmezőbbé.
A vállalatokat a verseny teszi erőssé, és nem a támogatás – vélekedett. A költségvetés kiszámítható, átlátható kell, hogy legyen, ami arra költ, amire a választópolgárok felhatalmazták.
Egyszer már megmutattuk, hogy tudunk éllovasok lenni, nincs ok arra, hogy miért ne sikerülhetne újra – zárta a beszédét. A közgazdász szakmától azt kérte, szálljanak be a gondolkodásba, vitassák a számaikat, hiszen az észrevételekkel együtt kormányozhatnak a legjobban.
A végső cél a bizalom helyreállítása. Ez az a láthatatlan tőke, ami a gazdaságot működteti. Ehhez átláthatóság, következet
Ezért először őszinte, módosított költésgvetést fogadnak el 2026-ra, amiről nyíltan kommunikálnak. Ezután kijavítanak egy értelmetlen gyakorlatot, a jövő évi büdzsé tavaszi benyújtását, ők ősszel, október végéig nyújtják be a költségvetést.
A költségvetéshez mostantól csak az országgyűlés előtt, és nem titkos módon fognak hozzányúlni – ígérte.
Vajon a kiigazítás nem folytja-e meg a növekedést? Kármán ANdrás szerint a közgazdasági tapasztalat mást mutat. A növekedést megőrző kiigazítások a kiadási oldalra fókuszáltak, az állami kiadások racionalizálására, és nem az adók emelésére. Az egészségügyből, oktatásból azonban nem szabad elvonni a forrásokat.
Ott spórolni annyi lenne, mint a jövőtől lopni
– vélekedett.
Az előző kormány munka alapú társadalmat, és támogatás alapú gazdaságot épített – értékelt Kármán. Puha költségvetési korlátot adtunk a vállalatoknak, és keményet a családoknak, pedig ennek pont fordítva lett volna helye.
A működő szociális háló tesz lehetővé, hogy az ember tudjon váltani és kockázatot vállalni – tette hozzá, majd a kormány intézkedéseinek sorolásába kezdett.
Sorra bezárjuk a kiskapukat, amikkel a legtehetősebbek kicsúsztak az adófizetési kötelezettség alól – jelentette be. A gazdaságpolitika arról fog szólni, hogy kiegyenlítik a versenyfeltételeket.
Ez nem tervezés, ez a tervezés látszata, egy költségvetés, aminek a számai már a kihirdetésének pillanatában sem voltak reálisak
– vélekedett az előző kormány fiskális politikájáról Kármán. Ennek pedig ára van: a hitelesség elvesztése.
"Az elmúlt években nem egyszerűen a hiány szaladt el, hanem a költségvetés elvesztette az iránytű jellegét. (...) Ezért a feladatunk a bizalom visszaszerzése" – tette hozzá.
A költségvetés a legőszintébb dokumentum, mert nem azt mutatja, amit mondani szeretnénk magunkról, hanem amit tényleg cselekszünk – vélekedett.
Nem egyszerűen eltérünk az uniós átlagtól, hanem szélsőségesen kilógunk belőle – mondta a büdzsé eltérő szerkezetéről.
Kármán András szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a bérek gyorsabban emelkedtek, mint a termelékenység, ez a vállalatok csökkenő profitrátájában, elmaradó beruházások
A bért tartósan csak a termelékenység emelheti
– szögezte le.
"A másik probléma a költségvetési politika szétesése volt" – állapította meg. 2011 és 2019 közt 2,6 százalékos volt az átlagos hiány, ez mostanra sokkal magasabbra ugrott, intézkedések nélkül 8,3 százalék lenne idén. A hiány tehát nem kilengett, hanem beragadt egy magas szinten.
"Tegyük rendbe a pénzügyeinket!" - áll Kármán prezentációjának címében.
Nem jó hírekkel érkeztem, egy diagnózist és víziót hozok
– kezdte a beszéde a miniszter, az őszinte szembenézés fontosságát hangsúlyozva. A diagnózisának két fő megállapítása a növekedésről és a költségvetésről szól. Be kell látni, hogy Magyarország növekedési modellje mára kifulladt. Míg az uniós csatlakozás idején az éllovasok közé tartoztunk az egy főre jutó GDP tekintetében, mára sereghajtók lettünk.
Volt növekedés; ez igaz. A probléma az, hogy ez kisebb volt a régióénál, és kifulladt a modellje – magyarázta Kármán. Az extenzív növekedés egy ideig működött, egy idő után azonban elfogy a bevonható munkaerő. Az előző ciklusban négy év alatt összesen kevesebb, mint 1 százalékkal nőtt a GDP – emelte ki. A növekedésnek egyetlen forrása maradt: a termelékenység.
Jelenleg még az MNB elnökének előadása tart, azonban pár percen belül kezdődik Kármán András előadása. Az összefoglaló tudósításunkat itt találják:
Ma kezdődött a 64. Közgazdász-vándorgyűlés, a gazdaságpolitika és a közgazdász szakma hagyományos rendezvénye. Az eseményen az első előadást Varga Mihály jegybankelnök tartja, őt Kármán András pénzügyminiszter követi.
Az előadását ebben a cikkben élőben közvetítjük.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert
Napi