GazdaságSzerző: vg 2 napja 4 percnyi olvasás
Ha Christine Lagarde a szigorúbb monetáris politika felé mozdul el, az további kamatemeléseket vetít előre, ami szűkíti az MNB mozgásterét és gyengítheti a forintot.
A piac szinte egyhangúan kamatemelést vár az Európai Központi Bank (EKB) mai ülésén. Ugyanakkor elemzők szerint az amerikai–iráni háború körüli bizonytalanság elhomályosítja a hosszabb távú monetáris politikai pályára vonatkozó kilátásokat.
Az LSEG adatai szerint a piacok 100 százalékos valószínűséggel árazzák, hogy az EKB legalább 25 bázisponttal 2,5 százalékra megemeli irányadó kamatát. Az EKB döntéshozói az amerikai–iráni háború kitörése óta többször jelezték, hogy a monetáris politikai döntéseket ülésről ülésre, az aktuális adatok alapján hozzák meg.
A szeptemberi ülésre néhány nappal azután kerül sor, hogy az adatok szerint az euróövezet inflációja
Az nettó energiaimportőrének számító euróövezetben az infláció azóta haladja meg az EKB 2 százalékos célját, hogy a közel-keleti háború veszélybe sodorta a Hormuzi-szoroson keresztüli áruszállítást, aminek következtében az olajárak megugrottak, és továbbra is jelentős volatilitást mutatnak.
Az államok finanszírozási költségei is drasztikusan emelkedtek az elmúlt hetekben. Az európai állampapírhozamok több évtizedes csúcsokra kerültek, mivel a közel-keleti konfliktus eszkalálódása miatt a befektetők magasabb inflációt és további kamatemeléseket kezdtek árazni.
Az EKB júniusban 2023 óta először emelt kamatot, 2,25 százalékra növelve irányadó kamatát. Ezzel az első nagy jegybank lett, amely a háborúra reagálva kamatemelést hajtott végre. Christine Lagarde, az EKB elnöke akkor azt mondta, hogy
az inflációt felfelé, a gazdasági növekedést pedig lefelé mutató kockázatok övezik.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a döntéshozók „nem kötelezik el magukat előre egy meghatározott kamatpálya mellett”.
A következő ülésén az EKB változatlanul hagyta a kamatokat. A Kormányzótanács közölte, hogy „szorosan figyelemmel kíséri az [energiaár-]sokk intenzitását és időtartamát, valamint annak közvetett és másodkörös hatásait”.
Felix Feather, az Aberdeen közgazdásza szerdai elemzésében azt írta, hogy az EKB kamatemelése „szinte teljesen biztos”. Szerinte azonban ennél fontosabb kérdés, hogy a jegybank kommunikációja azt sugallja-e majd a piacnak, hogy a mostani lépés egy hosszabb szigorítási ciklus következő állomása.
A hangnem várhatóan héja lesz
– idézi a CNBC Feathert. „Az euróövezet gazdasága ellenállóbbnak bizonyult, mint amire az EKB számított, miközben a magas energiaárak, az előretekintő bérmutatók erősödése és a piaci alapú inflációs várakozások viszonylag magas szintje továbbra is arra készteti a döntéshozókat, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatokra összpontosítsanak.”
Feather szerint az EKB valószínűleg felfelé módosítja növekedési előrejelzéseit, mivel a háború gazdasági következményei a vártnál enyhébbek voltak. Ugyanakkor szerinte továbbra is elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amelyben a csütörtöki ülés után a jegybank hosszabb időre 2,5 százalékon tartja a kamatot.
A mögöttes inflációs mutatók tovább mérséklődtek, a bérnyomás továbbra is viszonylag visszafogott, és egyelőre csak kevés bizonyíték van arra, hogy az energiaársokk széles körű másodkörös inflációs hatásokat váltana ki
– mondta. „Ehhez azonban valószínűleg arra lenne szükség, hogy az Egyesült Államok és Irán enyhítse a közel-keleti feszültséget, és ezáltal csökkenjen az energiapiacokra nehezedő nyomás. Jelenleg azonban ennek nincs sok jele” - tette hozzá.
Jonathan Pryor, a Marex FX kereskedési üzletágának társigazgatója és a privátpiaci üzletág vezetője szerdai elemzésében arra figyelmeztetett, hogy az EKB a csütörtöki döntést követően „könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhet”.
Ha az EKB tévesen úgy ítéli meg, hogy elegendő az egyszeri kamatemelés, miközben a magasabb kamatszinteket alkalmazó G10-es jegybankok mögött lemarad, annak hosszú távú következményei lehetnek Lagarde és az EKB megítélésére nézve
– mondta. „Az EKB számára további nehézséget jelent majd az a ritkábban emlegetett kihívás, hogy a monetáris politika alakítása közben kezelnie kell az egyes euróövezeti államok állampapírhozamai közötti, folyamatosan változó különbségeket is” – tette hozzá. „Minden, kötvénypiacra vonatkozó megjegyzés fontos lesz. Az EKB általában nem szeret erre a területre merészkedni, de a következő hónapok kihívásainak elkerülhetetlen részét képezi.”
Az EKB várható kamatpályájával kapcsolatos bizonytalanság megosztja a befektetőket. A Deutsche Bank ügyfelei körében az elmúlt héten végzett felmérés szerint nincs konszenzus arról, hogy a csütörtöki döntés hol helyezkedik majd el a jegybank kamatemelési ciklusában.
A Deutsche Bank közgazdászai keddi elemzésükben azt írták, hogy
a válaszadók több mint egyharmada egyetért azzal a várakozásukkal, hogy az EKB 2,75 százalékig emeli az irányadó kamatot,
míg minden negyedik válaszadó szerint már csak egy további kamatemelés várható.
A válaszadók további mintegy negyede úgy véli, hogy a kamatemelési ciklus 3 százalékos terminális kamatszintnél ér véget. Ez azt jelentené, hogy az EKB a monetáris szigorítási ciklus lezárása előtt még három alkalommal emelne kamatot.
Az EKB kamatpályája a forint szempontjából elsősorban a magyar és az euróövezeti kamatszint különbségén keresztül fontos. Az MNB alapkamat jelenleg 5,50 százalék; az EKB júniusban 25 bázisponttal emelt, júliusban pedig változatlanul hagyta kamatait.
A magasabb magyar kamatszint továbbra is jelentős kamatelőnyt biztosít a forintnak, ami támogatja a hazai deviza vonzerejét.
Ugyanakkor az MNB már megkezdte a lazítást: júliusban és augusztusban is 25-25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Ha az EKB tovább emel, miközben az MNB folytatja a kamatcsökkentést, a kamatkülönbözet szűkül, ami önmagában forintgyengítő tényező.
Ezzel szemben egy tartósan változatlan vagy később csökkenő EKB-kamat nagyobb mozgásteret adhat az MNB-nek a lazításra anélkül, hogy jelentősen romlana a forint relatív kamatpozíciója.
Az MNB külön is hangsúlyozza, hogy a devizapiaci stabilitás fontos szempont a monetáris politikában. A forint az elmúlt hónapokban érezhetően gyengült: az EKB referenciaárfolyama június elején 355 körüli, szeptember 9-én már 363,95 forint volt az euróval szemben. Ezért egy vártnál szigorúbb EKB-pálya különösen akkor jelenthet kockázatot a forintra, ha közben a piac gyors MNB-kamatcsökkentéseket kezd árazni. A következő időszakban tehát az euró/forint árfolyam egyik kulcskérdése az lesz, hogy milyen gyorsan záródik az MNB–EKB kamatolló, illetve mekkora kamatprémiumot követelnek meg a befektetők a forint tartásáért.
Napi