Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a megfizethető lakhatásról szóló jogszabályjavaslatát, amely egyértelműbb jogi keretet teremtene a lakáshiánnyal és elszálló árakkal küzdő települések beavatkozásához. A kezdeményezés megkönnyítené annak megítélését, milyen feltételekkel korlátozhatják a hatóságok a rövid távú lakáskiadást, a második otthonok vásárlását vagy használatát, illetve a lakások tartós üresen tartását.

A területért Dan Jørgensen energiaügyi és lakhatási biztos felel, aki Teresa Ribera ügyvezető alelnökkel közösen ismertette a csomagot.

A Bizottság által idézett Eurobarometer-felmérés szerint az európaiak 40 százaléka, a városlakóknak pedig 51 százaléka tartja azonnali megoldást igénylő problémának a megfizethető lakhatás hiányát. Jørgensen elmondása alapján az elmúlt tíz évben

• Berlinben 59,
• Madridban 75,
• Lisszabonban pedig 103 százalékkal emelkedtek a lakbérek,

ami már a munkaerő mobilitását és a tanulási lehetőségeket is korlátozza. Ráadásul a biztos szerint az ápolók, tanárok és rendőrök sokszor alapvetően nem engedhetik meg maguknak, hogy ott dolgozzanak, ahol élnek.

Magyarországon is hasonló léptékű drágulás ment végbe: a kínálati lakbérek már 2025 januárjára több mint megduplázódtak a 2015-ös szinthez képest. A KSH–ingatlan.com lakbérindexéről szóló korábbi beszámolónk szerint országosan 116, Budapesten pedig 106 százalékos emelkedés történt, vagyis nagyjából tíz év alatt a fővárosban is több mint kétszeresére nőtt a meghirdetett lakások bérleti díja.

A nyomást ráadásul egyes helyeken a turisztikai célú lakáskiadás (airbnb) terjedése is kifejezetten fokozza:

a négy legnagyobb platformon a rövid távú kiadási aktivitás 2018 és 2024 között 93 százalékkal nőtt.

A Bizottság háttéranyaga szerint Madrid központjában száz, a hosszú távú bérleti piacon elérhető lakásra mintegy negyven rövid távra kiadott szálláshely jut. A javaslat nem vezetne be általános uniós tilalmat, mint ahogy azt Budapesten a 6. kerület tette. Ehelyett közös módszertant adna a lakhatási nehézségekkel különösen érintett területek kijelöléséhez, amely a lakásárak és a jövedelmek arányából indulna ki, majd a helyi kínálatot, keresletet és népesedési folyamatokat is vizsgálná.

A felmérés után, az Airbnb jellegű kiadások korlátozásához a hatóságoknak bizonyítaniuk kellene, hogy az adott tevékenység legalább három éve jelentősen rontja a lakhatás megfizethetőségét vagy a lakások elérhetőségét, és enyhébb intézkedéssel nem érhető el ugyanaz az eredmény.

A korlátozásoknak célzottnak, szükségesnek és arányosnak kellene lenniük, legfeljebb öt évre szólhatnának, rendszeres felülvizsgálat mellett. Az értékeléshez a 2026 májusa óta alkalmazandó uniós rövid távú szálláskiadási rendelet alapján gyűjtött adatokat is fel kellene használni, ahol azok rendelkezésre állnak.

A keret a második otthonokra és a tartósan üres lakásokra vonatkozó intézkedéseket is lefedné, de a beavatkozásról továbbra is a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok döntenének, meglévő hatásköreik alapján. A vásárláshoz kapcsolódó feltételeket

• nem lehetne visszamenőleg alkalmazni,
• megfelelő átmeneti szabályokat kellene biztosítani,
• az üresen tartásnál pedig figyelembe kellene venni az indokolt használaton kívüli időszakokat.

Brüsszel ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a korlátozások nem pótolják a lakáskínálat bővítését. A javaslatot kísérő ajánlás gyorsabb tervezést és engedélyezést, épületfelújításokat és -átalakításokat, valamint a kihasználatlan ingatlanok és területek bevonását szorgalmazza, különös tekintettel a szociális, megfizethető és diáklakhatásra.

A Bizottság ezek összehangolására lakásépítést és kínálatbővítést gyorsító terveket javasol, magáról a rendelettervezetről azonban még az Európai Parlamentnek és a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is meg kell állapodnia.

Címlapkép forrása: EU

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ