– Bár kevesebb szó esik a fiúkról, ők is kapnak oltást hetedikben, akárcsak a lányok. A szülők általában azon aggódnak, hogy a gyermek még kicsi, nem él szexuális életet, majd később szeretnék beadatni neki, ha egyáltalán. Nekik tudniuk kell, hogy a 12-13 év az életkor, amikor a legerősebb immunizáció alakul ki a gyerekekben, és a leghosszabban tart a védelem. Később beadatni is jobb, mint soha, persze, de a legjobb eredmény így érhető el – vágott bele a szakember.

Két oltás, és ingyen adják

Az oltási sor mindössze két oltásból áll ebben az életkorban, és nagyon lényeges, hogy ezt ingyen kapják. Ha később kérik, akkor már három oltásra van szükség, és 150 ezer forintba kerül.

– A magyar oltási rendszer támogató, ezért van ingyen a vakcina. A lányok oltottsága 80 százalék fölött van, ami világviszonylatban is nagyon jónak számít – mondja büszkén dr. Krasznai, de a WHO által meghatározott cél a 90 százalékos oltottság elérése. – A húsz százalék be nem oltott gyerek szüleinek egy része úgy gondolja, ráér még, másik részük oltásszkeptikus.

A rémtörténetek a közösségi médiában terjednek, és nincs tudományos alapjuk. A világon eddig több mint 500 millió HPV-vakcinát adtak be, és biztosan kijelenthető, nem növeli az auto­immun betegségek vagy a korai petefészek-elégtelenség kockázatát, és természetesen méhnyakrákot sem lehet tőle kapni.

– A szülők általában attól félnek, hogy a gyerekükben az oltás után fellángolhat egy immunológiai betegség vagy hamar kifáradhat a petefészke. Ezeket a félelmeket már a 2010-es években megcáfolták. Ami miatt ez nem megy ki a köztudatból, az az, hogy egyes betegségek akkor kezdenek aktivizálódni, amikor ezt az oltást be kell adni. De az oltás és a betegség megjelenése között a bizonyítékon alapuló kutatások semmilyen összefüggést nem találtak – magyarázta a Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság elnöke. Azaz az oltást fel nem vevők körében is ugyanolyan gyakorisággal fordulnak elő a vizsgált betegségek, tehát nem jelent kockázatot.

Ausztráliából el fog tűnni a kór

A szülőknek nagyon fontos tudniuk, – amellett, hogy félnivaló nincs –, hogy az oltás 90 százalékos védettséget ad a méhnyakrák ellen. Az a lány, aki tiniként megkapja ezt a vakcinát, minimális eséllyel kap valaha majd rossz rákdiagnózist, de minimális lesz az esélye egy rossz rákszűrési eredményre is,a mivel Janicsák Vecának is szembe kellett néznie. Azokban az országokban, ahol a serdülőkori oltásokat 90 százalék körül veszik fel, egy 2006-ban született lánynak egytizede az esélye az élete során a méhnyakrák kialakulásának, mint egy hetvenes években születettnek, ami, ahogy a szakember fogalmaz, „drámai javulás”. Ausztráliában – ahol elsőként kezdték a korosztályos oltást – néhány éven belül a méhnyakrák eltűntnek számít majd, legfeljebb elszigetelt esetek fordulnak elő.

– Tulajdonképpen kijelenthetjük, hogy a méhnyakrák a HPV nélkül nem alakul ki. Elenyésző számú méhnyakrákos eset van, amely nem függ össze a HPV-vel. Az oltás a benne lévő kilenc, betegséget okozó típus ellen gyakorlatilag 100 százalékos védettséget nyújt, és ezzel az összes méhnyakrákos eset 90 százaléka megelőzhető, illetve számos más daganat, például férfiaknál a száj-garat daganatok jelentős része is. Én a 2000-es évek óta foglalkozom a HPV-vel, és nagyon boldog voltam, amikor megjelent az első vakcina: egy hét múlva be is oltattam magam. A maradék típusok, amelyeket az oltás nem tartalmaz és méhnyakrákot okozhatnak, lassabban „dolgoznak”, így a betegség jobb eséllyel kiszűrhető. A megjelent rákos daganatot ez az oltás sajnos nem tudja meggyógyítani. Viszont a nőgyógyászati vizsgálaton kiszűrt, méhnyakrák-megelőző állapotnál ha például konizációs műtét történik, hatékonyan segít a rákmegelőző állapot újabb kialakulásának megakadályozásában.

Betegsége után csinált alapítványt

Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke a kollégáival azon dolgozik, hogy a HPV témájában edukálják az embereket és segítsék a nőgyógyászati daganatokkal érintett betegek életét. Az alapítványt Icó álmodta meg, hogy másnak már könnyebb legyen, mint neki.

– 2011 év végén, amikor a második kislányomnak adtam életet, kiderült, hogy méhnyakrákom van. Radikális műtét várt rám, és sugárterápia. Rengeteg kérdésem és félelmem volt, de nem volt hová fordulnom, akkoriban nem volt betegszervezet nőgyógyászati daganatban. Ezért hoztuk létre 2013-tól a Mályvavirág Alapítványt – idézte fel a Blikknek Icó a kezdeteket. Fiatalok, idősebbek is kérdeznek tőlük, és ők a szakértőkkel karöltve mindenkinek minden kérdésére válaszolnak.

Icó is tapasztalja, hogy sokan korainak gondolják a 12 éves kort a védőoltáshoz, holott akkor adja a legerősebb immunizációt a vakcina. Sok tévhit is kering a HPV-vel kapcsolatban, az egyik ilyen, hogy az ő családjuk nem megcsalós, a gyerek nem lát ilyen mintát, „nem olyan típus”,tehát nem kell oltani.

– Mi arra törekszünk, hogy közös döntés szülessen, hiszen a kistini már érti, miről van szó. Ne a szülő döntsön a gyerek feje fölött. A szülők általában a mellékhatások miatt aggódnak, a biztonságra kérdeznek rá, nehezítő tényező, ha mondjuk anya oltatna, apa meg nem. A gyerekek persze a szúrástól félnek. Azon vagyunk, hogy saját példával és szakértői véleményekkel alátámasztva a lehető legtöbb, hiteles információt adjuk át a HPV elleni védőoltásról.

Saját példával jár elöl

Icó a betegsége nyomán mindkét lányát beoltatta, amikor eljött az idő. Ez a lépés általában a kétkedőket is meggyőzi, bár nem azokat, akik akár még Karikó Katalint is felakasztanák.

– Vannak olyanok, sajnos nagyon sokan, akik minden erejükkel ellenzik a védőoltást, egyáltalán az orvoslást. Velük nem tudunk mit kezdeni, őket nem is lehet és nem is próbáljuk meggyőzni. Ha valaki ezek után is hezitál, bizonytalan vagy fél, számára hiteles, közérthető információval és támogató beszélgetéssel tudunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhasson a HPV-oltásról.