Látványosan átrendezi az Európai Unió gabonatermelőinek rangsorát az idei aszály. Miközben Románia a kedvezőbb eredményeivel megelőzheti Spanyolországot, Magyarország a hetedikről a nyolcadik helyre csúszhat vissza: már Bulgária is több gabonát takaríthat be a magyar gazdáknál.

Az Európai Bizottság részletes országos előrejelzése 9,32 millió tonnára teszi a magyar gabonatermést. Ez 21,9 százalékos, 2,61 millió tonnás visszaesés a 2025-re becsült 11,93 millió tonnához képest. 

Az unió egészében 262,7 millió tonna gabona kerülhet a raktárakba, 9,4 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Magyarországon tehát több mint kétszer olyan gyors lehet a visszaesés, mint az EU egészében. A magyar termelés az uniós összmennyiségnek mindössze 3,5 százalékát adhatja.

Gabona: a kukorica lett a magyar mezőgazdaság gyenge pontja

A visszaesés legnagyobb részét a kukoricatermés összeomlása okozza. A bizottsági prognózis mindössze 2,31 millió tonnás magyar termést vár, szemben a tavalyi 3,87 millió tonnával. Ez egyetlen év alatt 40,4 százalékos zuhanást jelent, az ötéves átlaghoz képest pedig több mint 55 százalékos a hiány.

Nemcsak a hozamok, hanem a vetésterület is visszaesett. A szemeskukorica területe 737 ezer hektárról 599 ezer hektárra, közel 19 százalékkal zsugorodhatott. A hektáronkénti termés 5,25 tonnáról 3,85 tonnára eshetett. A gazdák tehát eleve kevesebb kukoricát vetettek, az aszály pedig a megmaradt állományok termőképességét is súlyosan rontotta.

Ez összhangban áll a korábbi figyelmeztetésekkel, amelyek szerint Magyarország – korábbi rendszeres exportőri szerepével szemben – az idén nettó kukoricaimportőrré válhat. Az Európai Bizottság az EU teljes kukoricatermését is csak 50,1 millió tonnára becsüli, ami közel húszéves mélypont.

A búza sem tudta ellensúlyozni a veszteséget

A bizottsági számok alapján lágy búzából 4,47 millió tonna teremhet Magyarországon. Ez 17,6 százalékkal kevesebb a 2025-ös 5,43 millió tonnánál, annak ellenére, hogy a termőterület 1,9 százalékkal, valamivel egymillió hektár fölé nőtt. A hektáronkénti hozam azonban 5,53 tonnáról 4,47 tonnára csökkent.

Árpából 1,72 millió tonnás termést vár Brüsszel, ami kismértékben meghaladja a tavalyit. A mennyiséget ugyanakkor csak a vetésterület 28 százalékos bővülése tartotta fenn: a hozam hektáronként 5,83 tonnáról 4,62 tonnára esett. A termelők területnövelése tehát elfedte az időjárás okozta súlyos termésátlag-romlást.

A teljes magyar gabonaterület 

• mindössze 1,5 százalékkal, 2,21 millió hektárra csökkent, 
• miközben a kibocsátás csaknem 22 százalékkal zuhant. 

A probléma így elsősorban nem a vetésterület eltűnése, hanem a hozamok összeomlása: az átlagos gabonatermés hektáronként 5,32 tonnáról 4,22 tonnára eshetett.

Románia már két és félszer annyi gabonát termelhet

A magyar visszaesés különösen látványos a román eredményekkel összevetve. Az Economica elemzése szerint Románia 4,7 millió hektárról 23,6 millió tonna gabonát takaríthat be. Bár ez 4,8 százalékkal elmarad a bizottság tavalyi becslésétől, az ötéves átlagnál 10,1 százalékkal magasabb.

Ezzel Románia 

• Franciaország, 
• Németország 
• és Lengyelország 

mögött az EU negyedik legnagyobb gabonatermelője lehet, megelőzve Spanyolországot. Magyarország eközben Bulgária mögé szorulhat: a bolgár termés 12,5 százalékkal, 10,7 millió tonnára nőhet.

Románia így az idén már két és félszer annyi gabonát állíthat elő, mint Magyarország. A különbséget nem a termőterület nagysága magyarázza önmagában, hanem az is, hogy a román termelést az idei időjárás kevésbé sújtotta. A magyar számok ezzel szemben azt mutatják, hogy az aszály már nemcsak egy-egy növény eredményét rontja, hanem az ország uniós gabonapiaci súlyát is tartósan csökkentheti.