A fűtési idény közeledtével egyre több hír jelenik meg arról, hogy Európa az elmúlt évekhez képest kevésbé töltötte fel gáztárolóit. Az Európai Unió tárolói szeptember 8-án átlagosan 67,12 százalékon álltak, ami a Reuters szerint 15 éves mélypont.

Nem a töltöttségi százalék a döntő

A töltöttségi adat azonban önmagában keveset mond. Fontos ugyanis, hogy egy adott ország mennyire függ a gáztól, mekkora a fogyasztása, milyen forrásokból szerzi be az energiahordozót, és mekkora tárolókapacitással rendelkezik – hívja fel a figyelmet cikkében a Világgazdaság.

Az EU éves gázfelhasználása a 2010-es évek elején még megközelítette az 500 milliárd köbmétert, tavaly viszont már csak 339 milliárd köbméter volt. A csökkenés különösen 2022 óta látványos, miközben az energiamixben egyre nagyobb szerepet kapnak a megújulók.

A felhasznált gáz jelentős része ugyanakkor továbbra is importból származik: az EU behozatalának mintegy 31 százaléka Norvégiából, 26 százaléka az Egyesült Államokból, 13 százaléka Észak-Afrikából, 12,5 százaléka pedig Oroszországból érkezik.

Magyarországon elegendő a tartalék

Az uniós tárolókban lévő gáz a közösség teljes éves fogyasztásának mintegy 21,6 százalékát fedezné. Az egyes országok között azonban óriási különbségek vannak.

Lettországban például az éves gázigény 121,9 százalékának megfelelő mennyiség van a tárolókban, ám ezekből a Baltikumot és Finnországot is ellátják. Ausztria 86,5 százalékos aránya szintén csalóka, hiszen az ország regionális szerepet is betölt a gázellátásban.

Magyarország esetében a fogyasztáshoz viszonyított készlet 51 százalék körüli, ráadásul a hazai tárolókból Szerbia ellátásában is szerepet vállalunk. A tényleges készlet ugyanakkor jóval nagyobb: a 6,33 milliárd köbméteres hazai tárolókapacitásból szeptember elejére 4,49 milliárd köbmétert töltöttek fel, vagyis a tárolók 71,01 százalékon álltak.

Ez valóban alacsonyabb, mint néhány korábbi évben, de önmagában nem jelent veszélyt. Magyarország éves gázigénye ugyanis folyamatosan csökken: a 2020-as évek elejének mintegy 11 milliárd köbméteres fogyasztása mára 8,5 milliárd köbméterre mérséklődött, ami nagyjából 23–25 százalékos visszaesés.

A kis készlet sem jelent feltétlenül kockázatot

Jól mutatja a töltöttségi adatok félrevezető voltát Svédország példája. Az ország tárolói mindössze 0,49 százalékos fogyasztásarányos készletet mutatnak, ez azonban nem jelent téli ellátási veszélyt. Svédország ugyanis alig használ földgázt, energiamixének 99 százaléka karbonmentes forrásból származik.

Belgium helyzete már jóval érzékenyebb. Ott mindössze 2,9 százalékos fogyasztásarányos készlet áll rendelkezésre, miközben a lakossági fűtés jelentős része gázzal működik. A kereskedők ráadásul a magas árak miatt a betárolással is elmaradtak.

A tárolókapacitások mérete szintén alapvető különbségeket okoz. Európa kontinentális részén összesen mintegy 141 milliárd köbméternyi tárolókapacitás van, amelyből 31 milliárd Ukrajnában található. Az ukrán tárolók 34,3 százalékos töltöttsége így 10,6 milliárd köbméter gázt jelent, vagyis több mint kétszer annyit, mint amennyi Magyarországon rendelkezésre áll.