A kiutasítások valódi súlyát és a magyarországi orosz hírszerzési jelenlét átalakulását Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő elemezte a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében. Mint rámutatott, hírszerzési szempontból nem önmagában az eltávolított személyek száma a döntő, hanem az, hogy mekkora rendszerből vették ki őket.

Ukrajna 2022. februári orosz megtámadása után Európában szinte azonnal megkezdődött az orosz hírszerző hálózatok felszámolása. Lengyelországban a belső elhárítás (ABW) 2022 márciusában 45 olyan embert azonosított diplomáciai státuszban, akiket orosz hírszerző tisztnek vagy velük együttműködőnek tekintettek, és Varsó mind a 45 embert kiutasította − ami az akkori diplomáciai állományuk nagyjából felét jelentette. 2022 nyarára Európából több mint 400 diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzőt távolítottak el, ami a brit külső hírszerzés (MI6) akkori vezetője, Richard Moore becslése szerint az európai diplomáciai fedésű állomány mintegy felét tette ki.

Magyarország ebből a folyamatból hosszú ideig kimaradt. Miközben a többi európai főváros radikálisan csökkentette az orosz diplomáciai jelenlétet, Budapesten feltűnően nagy apparátus működött tovább. Egy 2024-es összehasonlítás szerint Magyarországon 45 orosz diplomata szolgált, míg Csehországban 12, Szlovákiában 14, Lengyelországban pedig 23. Vagyis Budapesten majdnem annyi orosz diplomata dolgozott, mint a másik három visegrádi országban együttvéve.

Kétharmados csapás

A szakértő rámutatott: egy 2026 tavaszán megjelent nemzetközi oknyomozó anyag a budapesti orosz nagykövetség akkor 47 fős állományát vizsgálva 15 embernél talált dokumentálható kapcsolatot valamelyik orosz hírszerző szolgálattal, további 6 esetében pedig valószínűsítette ezt.

Ha a 15–21 fős diplomáciai fedésű körből most tíz embert távolítottak el − kiegészülve egy néhány hónappal korábban kiutasított másik hírszerzővel −, az rendkívül magas arányt jelent: tíz ember a 15-höz képest kétharmad, a 21-hez képest pedig közel a fele.

Tarjányi Péter kiemelte:

AZ OROSZ HÍRSZERZÉS MAGYARORSZÁGI DIPLOMÁCIAI INFRASTRUKTÚRÁJA KOMOLY ÜTÉST KAPHATOTT.

Ennek oka, hogy egy hírszerző tiszt évek alatt épít kapcsolatokat a politikában, az államigazgatásban, a gazdaságban, a hadseregben és a médiában. Ha egyszerre tíz ilyen embert távolítanak el, nemcsak az állományt kell pótolni, hanem a kapcsolatrendszereket is újra kell építeni − ráadásul az új érkezők már a magyar elhárítás fokozott figyelme mellett lépnek be az országba.

Alkalmazkodó Moszkva és a rejtett hálózatok

A szakértő ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy Moszkva 2022 óta alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. A nagykövetségi hírszerzők elvesztése után az orosz szolgálatok egyre inkább átálltak a diplomáciai fedés nélküli működésre: közvetítőket, helyi kapcsolatokat, üzleti szereplőket, magánszemélyeket és bizonyos műveleteknél akár bűnözőket is bevonnak.

A magyar elhárítás most megtette azt a lépést, amit több európai szolgálat már 2022-ben elkezdett, ám a neheze még hátravan.

A KÖVETKEZŐ FELADAT AZONBAN NEHEZEBB LESZ...

Mert most már nem elsősorban azt kell nézni, kit küldtünk haza.

Hanem azt, hogy milyen hálózatot hagytak maguk mögött Magyarországon

− írja a bejegyzésében.

Tarjányi Péter a bejegyzése alatti kommentjében így foglalta össze a jelenlegi nemzetbiztonsági helyzet lényegét:

Egy hírszerző hálózat erejét nem az mutatja meg, hány embert látunk belőle.

Hanem az, hogy hány kapcsolatot épített ki úgy, hogy nem látjuk.

Tíz embert hazaküldtünk.

A fontos kérdés most az:

KIK ÉS MILYEN HÁLÓZATOK MARADTAK ITT?

− olvasható.

(Borítókép: Tarjányi Péter 2024. február 19-én. Fotó: Németh Kata / Index)