SportSzerző: magyarnemzet 3 napja 3 percnyi olvasás
A svéd világcsúcstartó világdöntős indulása sérülés miatt kérdéses volt.
Svájcban nem ritka, hogy remekelnek a sportolók a helyi Weltklasse Zürich atlétikai versenyen, hiszen 1997-ben – akkor még nem Gyémánt Liga-állomásként szerepelve – például egy nap alatt három világrekord is megdőlt itt. Ehhez csütörtökön közel járt a mezőny, ezúttal két új világcsúcs született a 25 ezer néző nagy örömére. A brazil Alison dos Santos a férfi 400 méteres gátfutás 2022-es világbajnokaként és kétszeres olimpiai bronzérmeseként 45,80 másodperc alatt teljesítette a távot, ezzel átadta a múltnak a norvég Karsten Warholm 2021-es olimpián futott rekordját (45,94 mp). Az amerikai Masai Russell pedig női 100 méteres gátfutásban teljesített 12,09 mp alatt, így az olimpiai címvédő megdöntötte a nigériai Tobi Amusan 2022-es vb-ről származó, 12,12 mp-es csúcsát. Zürichben nem mellesleg Warholm és Amusan egyaránt másodikként végzett, így mindketten testközelből nézhették, ahogy megdől a rekordjuk.
Az idén domináns Russell csúcsa már régóta érett, Dos Santosé jóval kevésbé. Noha a 26 éves brazil futó az idei versenyeinek többségén szintén győzni tudott, élete eddigi legjobb időeredménye 46,29 mp volt, és az is több, mint négy évvel korábbról. A majdnem fél másodperces javítás őt is meglepte.
– A közönség és a hangulat tökéletes volt, ez az este fantasztikus volt nekem és mindenkinek. Remélem, hogy Brazíliában is legalább annyian megnézték ezt, mint amennyien itt, a stadionban.
Ez hihetetlen este volt, nincsenek szavaim arra, hogy elmagyarázzam, mi történt.
Miután áthaladtam a célvonalon, rögtön az edzőmet kerestem, mert bár én futottam, ő tette mindezt lehetővé. Ő volt az, aki hitt bennem, amikor fiatalabb voltam, segített abban, hogy sportolóként és emberként is fejlődjek. Olyan nekem, mint egy báty vagy egy apa – nyilatkozta Alison dos Santos, akinek a trénere Felipe de Siqueira da Silva.
A 46,69 mp-es idővel zárt Warholm elmondta: valósággal sokkolta, hogy riválisa megdöntötte a csúcsát, de minden tisztelete az övé, sportszerűen gratulált neki.
Dos Santos élete egyébként is rendkívüli: tíz hónapos korában a nagyszülei konyhájában egy forró olajos serpenyő esett a fejére, harmadfokú égési sérülést szenvedett, és négy hónapot kellett kórházban töltenie. A baleset máig látható hegeket hagyott a homlokán, fejbőrén, arcán, mellkasán és karján is, és a Naptól azóta is óvnia kell magát. Bár gyermekként félt közösségbe járni, később szeretettel fogadták, és a támogatás elmondása szerint fontos szerepet játszott a karrierjében. Először cselgáncsozni kezdett, végül az atlétika mellett döntött – mára kiderült, hogy jól tette.
A férfiaknál 200 méteren az amerikai Kenneth Bednarek (19,62 mp), 800 méteren pedig a kenyai Emmanuel Wanyonyi (1:41,76 perc) a világ idei legjobbját futotta, bár utóbbi táv ezúttal nem volt Gyémánt Liga-szám. Utóbbi igaz volt a férfirúdugrásra is, amelyen a görög Emmanuil Karalisz hiába ugrotta meg elsőre a 620 centiméteres magasságot, a svéd Armand Duplantis nyert 625 cm-rel. Később mindketten próbálkoztak 632 cm-en, de a világcsúcskísérlet egyiküknek sem sikerült.
A nőknél 100 méteren a Saint Lucia-i Julien Alfred (10,70 mp), 800-on pedig a svájci Audrey Werro (1:53,70 p) ért el országos csúcsot. Utóbbi – akárcsak az amerikai Anna Cockrell 52,13 másodperces eredménye 400 gáton – a világ idei legjobbja, ráadásul már csak 42 századra van a legrégebbi atlétikai világrekordtól, a csehszlovák Jarmila Kratochvílová 1983-as idejétől. A friss Európa-bajnok Werrót Zürichben a Femke Broeders-Bollal való rivalizálás is segíthette: a hollandok gátfutóból lett síkfutója szinte végig tartotta a lépést a svájcival, és végül 1:54,71 mp-es nemzeti rekordot futott.
férfiak:
nők:
A Gyémánt Liga-idény jövő pénteken és szombaton Brüsszelben zárul, majd szeptember 11–13. között Budapesten a világdöntőre kerül sor.
Napi