A fejlett világ eladósodásáról közölt friss elemzést a BNP Paribas. A bank szerint a G7 államadóssága történelmi összevetésben olyan magas szinten van, amelyhez korábban főként háborús időszakokban lehetett hasonlót találni. A mostani adóssághegy viszont nem egy világháború miatt épült fel.

Az elmúlt két évtizedben egymást érték a nagy állami költekezést kikényszerítő események. A 2008-as pénzügyi válság után a bankrendszer és a gazdaság megtámasztása került előtérbe. A Covid idején már egész gazdaságokat kellett életben tartani. Utána jött az energiaválság, az ukrajnai háború, majd a védelmi kiadások megugrása.

Háború után le lehetett faragni

Az IMF 1880-ig visszanyúló történeti adatsora szerint a fejlett gazdaságok államadóssága az első világháború, majd a nagy gazdasági világválság idején megugrott. A második világháború után érte el a történelmi csúcsot: 1946-ban közel 150 százalék volt a GDP arányában.

Ebben szerepe volt a háború utáni gyors gazdasági növekedésnek, az inflációnak és annak is, hogy az államok olcsón jutottak finanszírozáshoz. Az IMF szerint 1945 és 1980 között a fejlett országokban a reálkamatok az évek mintegy felében negatívak voltak.

Adósságrendezésekre is sor került. Az 1953-as londoni adósságegyezményben például a Németországgal szembeni külső követelések jelentős részét átütemezték, illetve elengedték.

Az Egyesült Államokban a GDP-arányos államadósság 1946 és 1974 között 106 százalékról 23 százalékra zuhant. Ám most nincs hasonló leépítési időszak.

A Covid után is maradt a magas adósság

A 2008-as válság után a fejlett országok adóssága új pályára került. A koronavírus pedig újabb hatalmas ugrást hozott.

Az IMF adatai azt mutatják, hogy a fejlett gazdaságok GDP-arányos államadóssága 2019-ben 100,9 százalék volt. 2020-ban 119,3 százalékra ugrott. 2025-ben még mindig 108 százalék körül alakult.

Európában közben emelkednek a védelmi kiadások. Az Egyesült Államokban a költségvetési hiány tartósan magas. Az idősödő társadalmak egyre többet visznek el nyugdíjra és egészségügyre. Az államok az ipart és a stratégiai ágazatokat is egyre aktívabban támogatják.

Amerika 40 ezermilliárd dollárnál jár

Az Egyesült Államoknál már a puszta összeg is nehezen felfogható.

Az amerikai államadósság szeptember 3-án 40,10 ezermilliárd dollár volt a Joint Economic Committee adatai szerint. Egyetlen év alatt 2,67 ezermilliárddal nőtt.

És persze a kamat sem ugyanaz már, mint néhány éve.

Az amerikai államadósság átlagos kamata 2026 augusztusában 3,475 százalék volt. Öt évvel korábban 1,458 százalék.

A GAO szerint 2025-ben a szövetségi kormány nettó kamatkiadása már meghaladta a honvédelmi kiadásokat. A hivatal számításai szerint az adósság a következő években tovább nőhet.

Az IMF még ennél is borúlátóbb: az amerikai bruttó államadósság a 2025-ös 123,9 százalékos GDP-arányos szintről 2031-re 142 százalékra emelkedhet

A világ adóssága is tovább nő

Az IMF áprilisi Fiscal Monitorja szerint a globális államadósság 2025-ben 93,9 százalékra rúgott. 2029-ben elérheti a 100 százalékot.

A fejlett gazdaságok ennél is magasabban állnak. Az IMF 2025-re 108 százalékos átlagot számolt, 2031-re pedig 114,8 százalékot vár.

Közben a kamatok is egyre többe kerülnek. Az IMF szerint a globális kamatkiadások négy év alatt a világ GDP-jének mintegy 2 százalékáról csaknem 3 százalékára emelkedtek.

Ijesztő történelmi párhuzamok

A BME GTK Pénzügyi tanszéke által megosztott grafikon 1880-ig visszamenő adatsoron mutatja a fejlett és feltörekvő gazdaságok GDP-arányos államadósságát. A poszt szerint a fejlett világ adóssága olyan szintre került, amire korábban főként háborús időszakokban volt példa.

Az ábrán jól látszanak a nagy töréspontok is: az 1970-es évek, a 2008–2009-es pénzügyi válság és a Covid-járvány. A bejegyzés szerint a hidegháború végétől a Lehman Brothers összeomlásáig tartó mintegy húsz év volt az utolsó hosszabb nyugodtabb időszak.

A poszt végén egy merészebb felvetés is szerepel: vajon a fiat pénz és a tömegdemokrácia együtt hozzájárulhat-e ahhoz, hogy békeidőben is háborús szintű állami költekezés alakuljon ki.

Magyarország sem vonhatja ki magát

Ráadásul Magyarország sem tudja kivonni magát az adósságspirálból. Az MNB legfrissebb adata szerint az államadósság a GDP 75,1 százalékán állt 2026 második negyedévében. Az első negyedévben még 77,9 százalék volt az arány.

Négy hónap sem telt el a kormányváltás óta, máris megérkezett az első politikai számonkérés az államadósság miatt. Orbán Viktor bele is állt az új kormány gazdaságpolitikájába, azt hangsúlyozva, hogy a döntések árát végül a magyar emberek fizetik meg.

„Üzemanyagárak az egekben! A költségvetési hiány elszabadult! Újra adósrabszolgaság a láthatáron! Ez nem a magyarok napja volt…” – írta ki a Facebookra korábbi miniszterelnök.

Ám az világos, hogy a Tisza-kormány a júniusi kormányváltáskor súlyos költségvetési örökséget kapott: a magas magyar államadósság sem júniusban keletkezett.

A korábbi 3,7 százalékos hiánycél helyett a Pénzügyminisztérium átvilágítása szerint beavatkozás nélkül 8,3 százalékra ugrott volna a 2026-os deficit. A kormány ezért 7,5 százalékra módosította az idei hiánycélt.

Az új kabinet szerint az előző kormány kampányköltései, előnytelen állami szerződései és kontroll nélküli kiadásai hagytak ekkora lyukat a büdzsén. A Tisza néhány hónap alatt 700 milliárd forintos megtakarítást ígért az állami működésben, és több korábbi kiadást is visszavágott.

A kabinet szerint az adósságráta idén átmenetileg tovább emelkedhet, 74,6-ról 77,5 százalékra, és csak 2027-től indulhat újra lefelé. A kormány októberben mutatja be a középtávú adósságcsökkentési tervét.