A hazai adóellenőrzések történetében ritka, hogy a jogalkotó törvényben írja elő a kötelező vizsgálatot, ám a bizalmi vagyonkezelést alkalmazó családok esetében pontosan ez történik. A hatóságnak nem csupán lehetősége, hanem törvényi kötelezettsége is átvilágítani a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett struktúrákat. 2028 januárjától pedig az elévülési időn belül valamennyi kezelt vagyont górcső alá vesznek. A vizsgálatot a már megszüntetett vagyonkezelések sem kerülhetik el, ezekben az esetekben az alapítót, a csatlakozót vagy a vagyonrendelőt hallgatják ki. A helyzet előnye ugyanakkor a kiszámíthatóság, hiszen az érintettek pontosan tudhatják, milyen szempontok alapján zajlik az ellenőrzés.

A törvényi háttér kettős rendszert teremtett. Míg a később bevitt vagyonok esetében megszűnt a felértékelésből származó adóelőny, a régi konstrukcióknál érvényben maradt az ötéves várakozási időt követő adómentes vagyonkiadás lehetősége.

A jogalkotó tehát nem vette el a korábbi kedvezményt, viszont cserébe szigorúan ellenőrzi a struktúrák létrehozásának jogszerűségét.

A revizorok első lépésben a vagyonkezelés létrejöttének körülményeit vizsgálják. Döntő kérdés, hogy a folyamat valós élethelyzet – például generációváltás, cégeladás vagy betegség – miatt indult-e el, vagy pusztán egy adómegtakarítás cél állt a háttérben. A korábbi levelezések, szerződéstervezetek és az ügyfelek módosítási kérései most kulcsfontosságú bizonyítékként szolgálnak arra, hogy valódi, érdemi tervezési munka zajlott.

Másodszor a szerződések tartalmát és a tanácsadói díjazási struktúrát ellenőrzik. Bár a hatóság kiemelten figyel arra, ha a tanácsadó sikerdíja az elért adómegtakarításhoz kötődik, a szakértők hangsúlyozzák, hogy az eredményhez kötött díjazás a piacon bevett gyakorlat, és önmagában nem bizonyítja, hogy a megbízás kizárólagos célja az adóelkerülés volt. A díjszabás technikai kérdés, amely mellett a fő cél továbbra is lehetett a vagyonvédelem vagy a vagyonöröklés rendezése.

A harmadik fő szempont a működési időtartam és a tényleges irányítás kérdése. Ha egy vagyonkezelés nem sokkal az ötéves várakozási idő letelte és egy nagyobb kifizetés után megszűnik, az joggal veti fel a visszaélés gyanúját. Ugyanilyen fontos vizsgálati elem, hogy a vagyon feletti rendelkezési jog valóban átkerült-e a vagyonkezelőhöz, vagy továbbra is a vagyonrendelő hozott meg minden érdemi döntést. Míg a professzionális, engedéllyel működő szolgáltatóknál a határozatok és beszámolók automatikusan igazolják a valós működést, a családi vagy baráti körben kezelt ügyeknél ezek a dokumentumok gyakran hiányoznak, ami jelentősen megnehezíti a bizonyítást.

Végül a vagyonkiadások időzítését és okait veszik górcső alá. Mivel a régi szabályok szerint az adókötelezettség a kifizetéskor keletkezett, az ellenőrök azt vizsgálják, mi indokolta az adott tranzakciót. Ha az egyetlen felhozható érv az ötéves időszak lejárta, az önmagában is gyanúra adhat okot. Egy konkrét cél – például lakásvásárlás vagy egy tervezett generációváltási lépés – már elfogadható indok, de ezt minden esetben írásban kell dokumentálni. Emellett érdemes figyelni arra is, hogy a kezelt vagyonhoz tartozó eszközök, mint az ingatlanok vagy gépjárművek ingyenes használata a legszűkebb hozzátartozói körön kívül adójogi következményeket von maga után.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.