GazdaságSzerző: economx 3 napja 3 percnyi olvasás
Budapest idén még a közösségi közlekedéshez kapcsolódó normatív támogatást sem kapta meg.
Karácsony Gergely szerint Budapest pénzügyi helyzetének egyik legfontosabb problémája a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszere. A főpolgármester úgy látja, hogy a fővárost aránytalanul nagy teher sújtja, miközben az állami normatív támogatás a tényleges működési költségeknek csak egy részét fedezi – hangzik el a Népszava Karácsony Gergellyel készült interjújában.
Különösen nehéz helyzetet teremt, hogy Budapest idén még a közösségi közlekedéshez kapcsolódó normatív támogatást sem kapta meg a korábbi kormánnyal kialakult jogvita miatt.
Karácsony ezért nem pusztán a hozzájárulás mérséklését tartja szükségesnek, hanem az egész önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítását szorgalmazza.
A szolidaritási hozzájárulás kérdésében a főpolgármester nem zárja ki a jogi konfliktus folytatását sem. Álláspontja szerint, ha a főváros és a kormány között nem születik olyan megállapodás, amely elfogadhatóvá teszi a Budapestet terhelő befizetéseket, a főváros kész bírósági úton is érvényesíteni az érdekeit. Ez nem kizárólag a jelenlegi, Fidesz által vezetett kormányra vonatkozó álláspont: Karácsony jelezte, hogy egy esetleges Tisza-kormánnyal szemben is hasonlóan járna el, amennyiben az nem változtatna a főváros számára elfogadhatatlan finanszírozási gyakorlaton.
A főpolgármester szerint
átmenetileg elfogadható lenne a szolidaritási hozzájárulás mértékének korlátozása, például az iparűzési adóbevétel 15 százalékában,
hosszabb távon azonban magát a rendszert kellene megszüntetni, és egy olyan feladatfinanszírozásra áttérni, amely jobban követi az önkormányzatok tényleges kiadásait. Ennek hiányában komoly konfliktus alakulhat ki az önkormányzatok és a kormány között. Karácsony ugyanakkor bízik abban, hogy a tárgyalások eredményeként sikerül elmozdulást elérni.
Az interjú másik fontos témája az önkormányzatiság helyzetének újragondolása. Karácsony szerint az elmúlt évek központosítása után számos korábban önkormányzati feladatot érdemes lenne visszaadni a településeknek. Példaként a védőnői hálózatot és bizonyos építéshatósági feladatokat említi. Ugyanakkor nem minden állami feladat visszaadását tartja indokoltnak: a kórházak esetében például elfogadhatónak tartja az állami működtetést.
A főpolgármester az önkormányzati reformmal kapcsolatban elsősorban a partnerség fontosságát hangsúlyozza. Ezzel összefüggésben bírálja azt, hogy a megyei önkormányzatok esetleges megszüntetéséről úgy születhetett kormányzati álláspont, hogy az érintett önkormányzati szereplőkkel még nem folytatták le a szükséges vitát. Karácsony szerint az önkormányzati rendszer jövőjéről csak szélesebb körű egyeztetés után lehetne dönteni, és fontosnak tartja a szubszidiaritás elvének megerősítését is.
Budapest és a környező települések kapcsolatát szintén új alapokra helyezné. A főpolgármester szerint az agglomeráció és a főváros jelenlegi együttműködése számos problémát hordoz, ezért egy várostérségi közhatalmi testület létrehozását tartaná célszerűnek. Ennek feladata lehetne az egységesebb településszabályozás és a közszolgáltatások hatékonyabb megszervezése. A főváros és a kerületek viszonyában pedig Budapest szabályozási kompetenciáinak erősítését tartja szükségesnek.
Mindezek mellett az interjúban hangsúlyosan jelenik meg Budapest fejlesztésének kérdése is. A főpolgármester szerint paradox helyzet alakult ki: miközben a főváros működési költségvetésében jelentős hiányokat kell kezelni, a fejlesztésekhez az uniós forrásoknak köszönhetően komoly pénzügyi lehetőségek nyíltak meg. A következő években egyszerre több nagy beruházás is megvalósulhat, többek között
Karácsony szerint ez ugyan jelentős előrelépést jelenthet Budapest számára, ugyanakkor a beruházások párhuzamos megvalósítása komoly közlekedési terheket is ró majd a városra.
A beszélgetés során a fővárosi közlekedés, a hulladékgazdálkodás és a dugódíj kérdése is előkerültKarácsony szerint a hulladékgazdálkodási rendszer esetleges önkormányzati visszaadása elképzelhető, de csak megfelelő állami finanszírozás mellett. A budapesti behajtási díj bevezetését ugyanakkor jelenleg nem tartja reálisnak. Ehelyett olyan finanszírozási megoldásokat is elképzelhetőnek tart, amelyekben például a gépjárműadó teljes egészében az önkormányzatoknál maradna, illetve a személyi jövedelemadó egy része visszakerülne a helyi önkormányzatokhoz.
Karácsony Gergely Budapest jövőjét nem kizárólag a főváros és a kormány aktuális pénzügyi vitájaként értelmezi, hanem az egész magyar önkormányzati rendszer újragondolásának részeként. A főpolgármester szerint a működőképes önkormányzatiság feltétele az önállóbb finanszírozás, a feladatok és források összhangja, valamint az állam és a települések közötti valódi partnerség. Miközben Budapest komoly pénzügyi nehézségekkel néz szembe, az uniós források és a tervezett beruházások lehetőséget teremthetnek arra, hogy a főváros jelentős fejlődési pályára álljon. A következő időszak így egyszerre lehet a finanszírozási konfliktusok és az önkormányzati rendszer átalakításának, illetve Budapest nagyszabású fejlesztéseinek időszaka.
Napi