Az Alkotmánybíróság 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a 2020-as klímatörvény 2030-ra előírt kibocsátáscsökkentési célját, és ambiciózusabb szabályozás megalkotására kötelezte az Országgyűlést. Időközben civil szervezetek széles körű egyeztetéssel elkészítették saját, közel 60 oldalas törvénytervezetüket, az új klímatörvény pedig a parlament jogalkotási menetrendjére is felkerült. A kormány bejelentette, hogy várhatóan novemberben elfogadja az új törvényt, amelynek előkészítésénél figyelembe veszik a civilek javaslatait is. 

De vajon mi az a minimális szabályozási tartalom, aminek mindenképp benne kell lennie a kormány által előkészített új törvényben? Dr. Sulyok Katalin nemzetközi és környezetjogász a Másfélfokon megjelent írásában sorra veszi azt a tíz legfontosabb kérdést, amelyek szabályozása Magyarországnak nemzetközi jogi, emberi jogi, illetve alkotmányjogi kötelezettsége, azaz ezeknek mindenképp szerepelnie kell az új törvényben ahhoz, hogy megfeleljen a nemzetközi egyezményekből, a szokásjogból, az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó jogi követelményeknek.

Tőle tudjuk meg, hogy 180 civil szervezet fogott össze a civil klímatörvény javaslat készítésére, és ígéretet kaptak arra, hogy javaslataikat megfontolják az új törvény készítésekor, amelyen már dolgozik a minisztérium. A hatályos, 2020-ban elfogadott klímatörvény ugyanis nem tartalmaz érdemi szabályokat a már bekövetkezett klímahatásokhoz történő alkalmazkodásra, és elégtelenek a kibocsátáscsökkentésre irányuló szabályai is. Nem szerepelnek benne felelős intézmények, jogalkotási feladatok, határidők és a végrehajtásra sem nyújt garanciákat. 

Az új törvény sarokpontjaira történő javaslat megfogalmazásakor elsősorban a hazai szakértő civilszervezetek évtizedes tapasztalataira és a természettudományos eredményekre támaszkodtunk a víz, tájvédelem, a klímavédelem területeiről. Mert az éghajlatváltozás minden szektort érint

– mondja Sulyok.

Három mentő pillér

Az új klímatörvénynek utat kellene mutatnia a tájhasználat, vízgazdálkodás, önkormányzati feladatellátás, élelmiszeripar, a katasztrófavédelem, az egészségügy, de még az oktatás területeire is. A civilek átfogó szabályokat várnak az új törvénytől. 56 oldalas tervezetük három nagy terület szabályozását foglalja magába, ezek a kibocsátáscsökkentés, az alkalmazkodás és az éghajlatváltozás sokkszerű hatásaival szembeni ellenállóképesség.

Tavaly nyáron az ENSZ legfőbb bírói testülete, a Nemzetközi Bíróság is értelmezte az államok nemzetközi jogi kötelezettségeit a klímaváltozással kapcsolatban, és az Emberi Jogok Európai Bírósága is hozott döntést klímaperekben. E döntések szerint az egyéneknek joga van arra, hogy az államok megvédjék őket a klímaváltozás súlyos hatásaitól, és az államoknak számos kötelezettségük van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés terén.

A felmelegedés féken tartásának egyetlen jelenleg lehetséges módja a kibocsátások csökkentése. Ezért fontos, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésére vonatkozó rövid- és középtávú célok átláthatók és nyomonkövethetők legyenek, amelyektől jogosan várható, hogy eljuttatják Magyarországot a már hatályos törvény által is előírt klímasemlegesség állapotába 2050-re. A nemzetközi bíróságok döntései értelmében ehhez a mostaninál ambíciózusabb célszám szükséges rövid távon 2030-ig, és 2050-ig is több köztes célszámot kell meghatározni.

„Meg kell határozni az ún. karboköltségvetést, amelyben az állam meghatározza a 2050-ig még kibocsátható összes ÜHG gáz mennyiségét. Ezt az összmennyiséget kell elosztani az egyes szektorok között, illetve a fennmaradó időtávra, ez adja meg, hogy pontosan mekkora kibocsátáscsökkentési feladat hárul az egyes ágazatokra” – tudjuk meg Sulyok Katalintól.

Ez a karbonköltségvetés azonban nem számviteli kérdés, hanem tervezési eszköz. A gazdaságnak fontos, hogy tudjon előre tervezni a karbonsemleges átállás érdekében, amelynek megvalósítására az államok, köztük Magyarország is, nemzetközi jogi kötelezettséget vállaltak 2015-ben. A fő kibocsátó a gazdasági szektor, úgyhogy végső soron a vállalati szereplőkön múlik a kibocsátások csökkentése.

Jelenleg azonban a vállalatoknak nincs jogi kötelezettségük a karbonsemleges átállásra, és ezen változtatni kell, mert enélkül nem valósítható meg az éghajlatváltozás elleni védekezés és a károk mérséklése.

Sulyok Katalin hangsúlyozza, hogy Magyarországon a szélenergiát és geotermikus energiát jobban ki kell használni a napenergia mellett.

A természet segítsége kardinális

De nem létezik klímavédelem természetvédelem nélkül sem, hiszen a légkörbe már kibocsátott gázokat jelenleg egyedül az erdők és természetes zöld felületek tudják megkötni. Ezért változtatni kell a tájhasználaton, a közterületek és magánterületek lebetonozásán – a természetnek teret kell adni, hogy támogathassa törekvéseinket.

Fontos a víz tájban tartása, a városi zöld felületek megőrzése és bővítése az alkalmazkodás érdekében. Az erdőkezelési gyakorlatnak is változnia kell. Az elmúlt években gyakran védett természeti területen is sor került tarvágásra, ezeket mindenképp meg kell szüntetni.

De az ellenállóképességi feladatokról is rendelkeznie kell a törvénynek, nemcsak az előre látható klímahatásokra kell felkészülni, amelyekhez gyakran egy bizonyos mértékig lehet csak alkalmazkodni.

Az ország túlélési tervének szintén szerepelnie kell a törvényben, például a stratégiai élelmiszer és takarmánytartalék újbóli felállításával, amely az előző időszakban megszűnt.

Hangsúlyosnak kell lennie a számonkérhetőségnek, hiszen a jogkövetkezményekkel nem járó kötelezettségek könnyen üres ígéretekké válnak.

Ebben a közigazgatási, polgári jogi felelősségnek is jelentős szerepe lehet. Fontos kötelezettség továbbá az éghajlatváltozással kapcsolatos adatok megosztása.

Mivel senki sem kivétel, magánszemélyek és vállalatok egyaránt érintettek a klímaváltozásban, mindenkit fel kell készíteni arra, hogy a legfrissebb adatok alapján hozhasson döntést arról, hogy  alkalmazkodik a megváltozott éghajlati viszonyokhoz, így a városokat, gazdálkodókat, cégeket is. Az államnak továbbá meg kell osztania az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőbeli lehetséges forgatókönyveket, döntéselőkészítő tanulmányokat is, hogy az egyének részt vehessenek a jövőjüket érintő döntések meghozásában és a vállalások teljesítését is nyomon tudják követni és számon tudják kérni.

(Borítókép: Martiskó Gábor / Index)