Magyarország közepes méretű, energiában szegény, nyitott gazdaság. Mintegy tízmilliós népességünk és az Európai Unió GDP-jének mindössze 1,1–1,2 százalékát kitevő bruttó hazai termékünk mellett export-import forgalmunk GDP-arányosan az egyik legmagasabb az Unióban. Hazánk sorsa ezért szorosan összefügg a külső piacok állapotával, a kereskedelmi partnerek döntéseivel, az energiaárakkal és a befektetői bizalommal.

Ebben a helyzetben nem luxus, hanem létszükséglet, hogy Magyarország egyszerre több gazdasági és politikai irányban tartson fenn stabil kapcsolatokat. Történelmi tapasztalataink is erre intenek: Közép-Európában az egyoldalú függés – akár Kelettől, akár Nyugattól – rendre tragédiával végződött. A Kínával, Törökországgal és más türk államokkal kiépített kapcsolatok nem mondanak ellent elsődleges európai uniós és transzatlanti elkötelezettségeinknek. A „több lábon állás” célja, hogy Magyarország az euroatlanti értékközösség tagjaként, de önálló gazdasági érdekei mentén is képes legyen eligazodni a változó geopolitikai térben.

Külgazdasági kapcsolataink gerince vitathatatlanul az Európai Unió. Exportunk mintegy 76–77 százaléka az EU tagállamaiba irányul, importunk 71–72 százaléka innen érkezik. Az egységes piac, valamint a kohéziós és strukturális alapok döntően járulnak hozzá az ország modernizációjához. Ugyanilyen alapvető a transzatlanti szövetség: NATO-tagságunk, a kollektív védelem, valamint az amerikai és kanadai befektetések, a technológiai és pénzügyi kapcsolatok biztonsági és gazdasági fundamentumot jelentenek. A keleti nyitás ezt egészíti ki, nem helyettesíti.

A 2010-es kormányprogramban megjelenő, 2012-ben stratégiává emelt Keleti Nyitás abból indult ki, hogy egy kis, nyitott, energiaimportra szoruló gazdaság nem hagyatkozhat kizárólag a nyugat-európai piacokra és tőkére. Más piacokra, befektetőkre és energiaforrásokra is szüksége van. Az eredmények vegyesek, de érzékelhető: bővült az ázsiai és türk kereskedelem, kínai ipari befektetések érkeztek, és mélyültek az energetikai kapcsolatok. Befektetői területen az igazi fordulatot a 2020-as évek elektromosjármű- és akkumulátoripari gigaberuházásai hozták.

Kína ma Magyarország legnagyobb nem EU-s kereskedelmi partnere. Hazánk 2015-ben első európai országként csatlakozott az Övezet és Út Kezdeményezéshez, 2024-ben pedig a kétoldalú viszony Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása során „minden időjárásra alkalmas” átfogó stratégiai partnerséggé emelkedett. A CATL Debrecen közelében akkumulátorgyárat, a BYD Szegeden autógyárat épít; a dél-koreai Samsung SDI és SK On szintén jelentős beruházásokat hajtott végre. A Budapest–Belgrád vasútvonal a kelet–nyugati logisztikai szerepet erősítheti. Számolni kell azonban a környezeti és társadalmi aggályokkal, valamint az EU–Kína kereskedelmi viták hatásaival is.

Törökország kereskedelmi, védelmi ipari és mindenekelőtt energetikai partner. A kétoldalú áruforgalom 2023-ban 4,3 milliárd dollár volt. A Török Áramlat Magyarország földgázellátásának egyik legfontosabb útvonala, Törökország pedig tranzitországból forrásországgá is vált: a 2023-as Botas–MVM szerződés alapján évi 275 millió köbméternyi török földgáz szállítása kezdődött meg 2024-ben. Ankara NATO-tagként, ugyanakkor önálló keleti politikát folytató országként a türk világ kapuja is Magyarország számára.

Hazánk 2018 óta megfigyelőként részt vesz a Türk Államok Szervezetében. Azerbajdzsánnal kapcsolatban történelmi jelentőségű, hogy az MVM 2024-ben részesedést szerzett a Shah Deniz gázmezőben és az azerbajdzsáni gáz értékesítéséért felelős társaságban: hazánk így nemcsak gázvevő, hanem gáztulajdonos is lett. Kazahsztán fontos kőolajforrás és közép-ázsiai partner; az együttműködés az energetikán túl a gyógyszeriparra, a mezőgazdaságra, a nukleáris energiára és a vízgazdálkodásra is kiterjed. Üzbegisztán csaknem 38 milliós feltörekvő piac, ahol az OTP Bank megjelenése és a magyar cégeknek fenntartott beruházási terület kínál lehetőséget.

E kapcsolatrendszer mögött egységes stratégiai logika áll. Az orosz–ukrán háború és a 2022-es energiaár-sokk megmutatta az egyoldalú energiafüggés rendkívüli árát. Az azerbajdzsáni gáztulajdon, a török forrásszerződések, a kazah kőolaj és a keleti energetikai folyosók ezt a függést mérsékelhetik. Ugyanez érvényes a beruházásokra: a kínai és dél-koreai elektromosautó-ipari tőke csökkentheti a kizárólag nyugat-európai tőkétől és a nyugati autóipari ciklusoktól való kitettséget.

A keleti gazdasági kapcsolatok ápolása ugyanakkor nem jelent értékrendbeli semlegességet. Magyarország demokratikus jogállam, az EU és a NATO tagja; a jogállamiság, az emberi jogok, a szövetségi szolidaritás, az európai szuverenitás és a kollektív biztonság kérdésében helye egyértelműen a nyugati szövetségi rendszerben van.

Magyarország helyzete tehát csak látszólag paradox. Euroatlanti elköteleződésünk stratégiai természetű, hosszú távú érdekeinken, értékeinken és biztonságunkon alapul. Ugyanakkor egy tízmilliós, nyitott, energiában szegény gazdaság nem függhet egyetlen energiaszállítótól, befektetői körtől vagy ipari szektortól.

Kína befektetői és elektromosjármű-ipari partner; Törökország energetikai tranzit- és forrásország, védelmi ipari partner és a türk világ kapuja; Azerbajdzsán gáztulajdonosi partner és energiaforrás; Kazahsztán nyersanyagforrás és a közép-ázsiai terjeszkedés bázisa; Üzbegisztán pedig belépési lehetőséget kínál a feltörekvő közép-ázsiai piacokra.

Közép-Európában, ahol évszázadokon át nagyhatalmak kényszerítették egyoldalú függésbe a kisebb államokat, a „több lábon állás” nem opportunizmus, hanem bölcsesség. Magyarország a Keleti nyitással nem elhagyni kívánja euroatlanti szövetségeseit, hanem velük egyidejűleg más piacokat, forrásokat és partnereket is bevon gazdasági kapcsolatrendszerébe. Ez az észszerű kockázatmegosztás elve. A történelem pedig éppen arra tanít, hogy ennek hiánya a legnagyobb hiba, amelyet egy kis ország elkövethet.

A szerző volt országgyűlési képviselő, volt nagykövet.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Orbán Anita 2026. május 11-én. Fotó:  Papajcsik Péter / Index)