magyarnemzet Belföld

A Tisza saját aktivistáját helyezi a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élére

Szerző: magyarnemzet 3 napja 2 percnyi olvasás


A Tisza saját aktivistáját helyezi a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élére

A parlamenti bizottsági ülésen a Szuvák Attilát jelölő, és vele a beszámolók szerint közeli kapcsolatot ápoló Ruszin-Szendi Romulusz a felmerülő kérdések megválaszolása helyett a sajtót minősítgette.


Magyar Péter személyes bosszújának eshetett áldozatul a Mandiner teljes tartalma, miután szerdán egyszerűen lekapcsolták a világhálóról a portált, amely így elérhetetlenné vált. Az újság három volt munkatársa által alapított Konfront a közösségi oldalán este egy bejegyzésben tudatta: „Magyar Péterék nem elégedtek meg azzal, hogy államosították, majd bezárták a Mandinert: úgy döntöttek, hogy eltörlik a múltat!” Kacsóh Dániel, Kohán Mátyás és Lentulai Krisztián új platformja szerint a Mandiner elérhetetlen marad örökké. „Odaveszett minden cikk, vélemény, interjú, amit az elmúlt években készítettünk” – írták.

Magyar Péter miniszterelnök a revansvágyát élhette ki a Mandiner beszántásában. Fotó: Mirkó István / MI
Magyar Péter miniszterelnök a revansvágyát élhette ki a Mandiner beszántásában. Fotó: Mirkó István / MI

 Gyáva támadás

Szerintük ezzel újabb gyáva és aljas támadás érte a jobboldali sajtót Magyarországon.

Érdemes felidézni a közelmúlt és a régebbi múlt történéseit, amelyek megvilágítják a Mandiner teljes lenullázásának lehetséges mozgatórugóit. 

„Én értem, hogy fáj neked, hogy a Mandiner című vicclap most már az államhoz kerül, és mi leszünk a kiadói, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni” – ezt mondta Magyar Péter miniszterelnök 2026. június 16-án az Országgyűlésben. A kormányfő Orbán Balázsnak válaszolt, amikor – magukat az állammal azonosítva – a lapban „leadandó” tartalom „meghatározását” jelentette be. Az üzenet címzettje szintén júniusban mondott le a Matthias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának kuratóriumi elnöki posztjáról. A Mandiner 2025-től az MCC égisze alatt működött, majd a kormányváltás után az új hatalom felszámolta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, így államosították az MCC-t, majd bejelentték a megszüntetését is. 

A Mandiner kapcsán tett hangzatos miniszterelnöki bejelentés ellenére a lapot tulajdonló állami szerv, konkrétan a Pénzügyminisztérium nem volt képes az állampolgárok számára releváns hírt, tartalmat előállítani, közzétenni, azaz a kormányfő szóhasználatával „meghatározni” a portálon.

Régóta dédelgetett sérelem 

Magyar Péter a Mandinert személyes ügyként kezelhette, ugyanis volt egy súlyos konfliktusa a lappal hat évvel ezelőtt. Amint korábban az Origo, a napokban pedig a Reakció megírta, 2020-ban készült vele egy interjú, amit a Mandiner hetilapban terveztek megjelentetni, de Magyar Péter elégedetlen volt a tartalommal– a kérdéseket is beleértve – teljesen átírta az eredeti beszélgetést, majd a cikk végül nem is jelent meg. 

A kormányfő nyomában járva Nagy Ervin kulturális államtitkár sem titkolta bosszúszomját: azt írta a Facebook-oldalán, hogy „Van igazság a Földön… a lap, ami több száz cikkben gyalázott és karaktergyilkolt, most lehúzhatja a rolót…Hasta la vista, Mandiner! Ja… és szégyelljétek magatokat örökre!” – írta furcsa magyarsággal a politikus. Kármán András pénzügyminiszter pedig egyebek közt azt írta, hogy „nem propagandára költjük a magyar emberek pénzét”.

Végképp eltörölt múlt 

A Mandiner korábbi tartalmai is elérhetetlenné váltak. Így ma már a „Sosem lehetett ilyen jó lehetőségek mellett tanulni” című, 2021. június 23-ai, Magyar Péterrel készült interjú sem olvasható, amelynek apropója a Diákhitel Központ huszadik évfordulója volt. Nem tudni, hogy Kármán András a mostani főnökével készült interjút értette-e propaganda alatt. Gyors kereséseink alapján mindenesetre Európában ilyen kormányzati lépésre nem találtunk példát.

A lap archívumának elérhetetlenné tétele körül egyelőre a jogi háttér is zavaros. A Mandinert kiadó társaság az államosítást követően a nemzeti vagyon részévé vált, a hatályos törvény szerint pedig „a nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni”. Az, hogy egy hírportál esetében a totális elsötétítés a felelős, rendeltetésszerű gazdálkodás keretébe tartozik-e, egy korábbi miniszterelnöki kiadói és szerkesztői ambíció fényében legalábbis megkérdőjelezhető.

ad

További tartalom Önnek