A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy

a hiánycél nem csupán formalitás, hanem komoly állami kötelezettségvállalás.

Ez határozza meg ugyanis, hogy a kormány mennyivel tervez többet költeni a bevételeinél, ami közvetlenül kihat a nyugdíjakra, a bérekre és a beruházásokra. Emellett a hitelezők is ezt a mutatót figyelik, amikor az államháztartás finanszírozásáról döntenek.

Kármán András

Magyarország Kormánya, pénzügyminiszter

Kármán András – Magyarország pénzügyminisztere. Pályáját a Magyar Nemzeti Bankban kezdte, később a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkáraként, majd az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazga

…Tovább

A tárcavezető az idei költségvetés parlamenti vitájában részletesen is bemutatta az ellenzéki képviselőknek, hogy az előző kormányzati ciklusban miként alakultak a tervezett és a tényleges adatok. A statisztikák szerint 2021-ben a tervezett 2,9 százalék helyett a hiány elérte a 7,1 százalékot, ami 4,2 százalékpontos túllépést jelentett. A célt a következő években sem sikerült tartani, hiszen 2022-ben 0,3, 2023-ban 3,5, 2024-ben 2,2, míg 2025-ben várhatóan 1 százalékponttal alakul magasabban a deficit a tervezettnél.

Kármán András rámutatott, hogy a folyamatos céltévesztések egyértelmű mintázatot rajzolnak ki.

Itt egy teljesen világos minta volt, hogy többször is a költségvetésben rögzített hiánycélnak akár a duplája is lett a végső eredmény

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy "a gazdasági növekedés kapcsán is hatalmas tervezési hibák fordultak elő" az elmúlt időszakban.

Címlapkép forrása: EU

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.