GazdaságSzerző: vg 3 napja 3 percnyi olvasás
A Tisza-kormány, ha nem figyel, egy olyan pályára lökheti a hazai szuverén adósságot, ahonnan elődje csak hosszú évek megfeszített munkájával tudta visszarángatni azt.
Tovább emelkedett a magyar államadósság 2026 első felében, ezzel június végére elérve a GDP 75,1 százalékát. A Magyar Nemzeti Bank friss adatsora szerint ezzel már a második negyedév végére teljesítette Magyarország azt az adósságrátát, amelyet az Európai Bizottság korábban 2026 egészére prognosztizált. A nominális adósság fél év alatt csaknem 3 ezermilliárd forinttal nőtt, a módosított költségvetés pedig év végére már 77,5 százalékos rátával számol.

A bruttó, konszolidált államadósság 2026 második negyedévének végén 67 815 milliárd forintot tett ki az MNB adatai szerint. Tavaly év végén még csak 64 913 milliárd forint, illetve 74,6 százalék volt a két mutató, így fél év alatt 2902 milliárd forinttal, mintegy 4,5 százalékkal nőtt az államadósság nominális összege, a ráta pedig 0,5 százalékponttal emelkedett.
A júniusi adat azért különösen érdekes, mert az Európai Bizottság májusban közzétett tavaszi gazdasági előrejelzése éppen 75,1 százalékos államadósság-rátát várt Magyarországon 2026 végére.
Az évközi és az év végi adatokat óvatosan kell összevetni, hiszen az adósságrátát
is mozgathatják. Ellenben most az látszik, hogy a hazai költségvetési terv időközben jelentősen romlott, hiszen a 2026-os büdzsét eredetileg még 4218,5 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal és 3,7 százalékos ESA-deficittel tervezték. A módosításban azonban a pénzforgalmi hiánycél már 7230 milliárd forint, az uniós módszertan szerinti deficit pedig 7,5 százalék.
Az Európai Bizottság ennél valamivel kedvezőbb, 6,2 százalékos hiányt vár 2026-ra, jövőre pedig 5,8 százalékkal számol. A prognózis ugyanakkor figyelmeztet a magas kamatkiadásokra is, melyek az adósság növekedésének ütemét szintén felfele hajtják.
Az augusztusi költségvetési adatok alapján ráadásul tovább növekedett a finanszírozási igény, ugyanis az államháztartás központi alrendszere egyetlen hónap alatt 2311,2 milliárd forintos hiányt termelt, nyolc hónap után pedig a pénzforgalmi deficit elérte az 5169,1 milliárdot.
A Pénzügyminisztérium szerint a kiugrást döntően az uniós helyreállítási programok előfinanszírozása okozta, tájékoztatásuk szerint az RRF-hez kapcsolódó kiadások 2186,9 milliárd forinttal rontották az egyenleget. A tárca jelezte egyúttal, hogy a kapcsolódó uniós bevételek jelentős részét decemberre várja, azaz ekkor érkezhet meg a zárolt uniós források egy része a büdzsébe.
A kormány érzékelve, hogy fejére nőhet a hiány, elődje szüntelen kárhoztatása mellett mintegy 400 milliárd forintnyi mérlegjavító intézkedést jelentett be, az év hátralévő részére pedig további 300 milliárd forintos megtakarítást vár a különböző koncessziók és nagyberuházások "felülvizsgálatától".
Közben jelentősen átalakult a finanszírozás szerkezete is, ugyanis a Századvég kimutatása szerint az ország külföldi kitettsége március végétől június végéig 1960 milliárd forinttal, 9518 milliárd forintra emelkedett, azaz majd 10 ezermilliárdra rúg már a külföldi befektetők kezében lévő, forintban denominált államadósság, miközben a másodpiaci állampapírhozamok 108–214 bázisponttal mérséklődtek.
A külföldi befektetők növekvő szerepe a költségvetés parlamenti vitájában is előkerült, melyben Bencsik János, az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottságának fideszes elnöke figyelmezetett:
az Államadósság Kezelő Központ el kezdte leépíteni a lakossági állampapírok részarányát, és nagyobb szerepet ad a külföldi intézményi befektetők által jegyzett kötvényeknek és a hiteleknek.
Bencsik a költségvetési folyamatok újkeletű tendenciát lengyel mintának nevezve úgy értékelte, noha az új finanszírozási szerkezet ugyan olcsóbb forrást hozhat, ám egyben növeli is Magyarország külső pénzügyi és árfolyamkitettségét is. A bizottság elnöke parlamenti felszólalásában úgy számolt, hogy az állami kamatkiadások 2026-ban a GDP 4–4,5 százalékát, nagyságrendileg 4000 milliárd forintot érhetnek el.
Az adósságpálya módosításának szándékát már előre jelezhette egy fontos jogszabályváltozás. Néhány héttel a 2026-os költségvetés átírása előtt kiszélesítették annak a gazdasági helyzetnek a törvényi meghatározását, amelyben el lehet térni az Alaptörvény adósságcsökkentési főszabályától.
Az Alaptörvény szerint amíg az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, olyan költségvetést kell elfogadni, amely csökkenti az adósság GDP-hez viszonyított arányát. Ettől azonban a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén lehet eltérni.
Korábban ehhez az éves reál-GDP csökkenése kellett, ám a módosított Stabilitási törvény már azt az esetet is tartós és jelentős visszaesésnek minősíti, amikor a GDP reálértéke a megelőző három évben összességében nem emelkedett egy százalékot meghaladó mértékben.
Erre reagálva Bencsik János a költségvetés módosításának általános vitájában rámutatott: az elmúlt hónapokban meggyengítették a költségvetési stabilitást szolgáló garanciákat és lazítottak az adósságszabályon is. A Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetését az ellenzéki képviselő pedig a magyar gazdasági önállóság felszámolása felé tett első lépésként értékelte.
A költségvetési bizottság elnöke az államadósságra vonatkozó szabályok fellazitásának bizonyítékát látja abban is, hogy a 2026-os büdzsé módosított tervezetében az eredeti 72,3 százalékos GDP-arányos államadósság helyett már 77,5 százalék szerepel, ami a 2025 végi 74,6 százalékhoz képest igen jelentős, 2,9 százalékpontos növekedés.