Magyarországnak a továbbiakban is fontos feladata lesz a devizaadósságból eredő sérülékenység kezelése, de az euró bevezetése jelentős változásokat hozhat ezen a területen is – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

A kutatók kifejtik: az árfolyam alakulása nemcsak a külkereskedelem vagy az infláció szempontjából fontos, hanem közvetlenül összefügg az államháztartás finanszírozásával is. A forint erősödése mérsékli a devizában fennálló államadósság forintban kifejezett nagyságát és terhét.

Az államadósságon belüli devizaarány a 2019. évi 17 százalékos mélypontról fokozatosan emelkedett, 2025-ben 29,5 százalékon állt. A kormányzat a devizaadósság arányát 30 százalékos szint körül igyekszik tartani, amely egyszerre tekinthető célnak és felső korlátnak.

2026 első negyedévének végén a magyar államadósság a GDP 77,9 százalékát tette ki, amelyből a devizában denominált rész 33 százalék volt, vagyis a GDP 25,7 százaléka. Emellett a forintban kibocsátott állampapírok közül mintegy 25 százaléka volt külföldiek kezén, 10 000 milliárd forintnyi. A két tétel együtt azt eredményezte, hogy

Az elemzők rámutatnak, hogy a devizakitettségből eredő külső sérülékenységet mérséklik Magyarország jelentős nemzetközi tartalékai. A nemzetközi tartalékok az elmúlt években számottevően emelkedtek: a 2019 végi mintegy 28 milliárd euró után 2026 tavaszára a tartalékállomány már meghaladta a 60 milliárd eurót. A növekedésben az állami devizakötvény-kibocsátások és az uniós források beáramlása mellett a devizaeszközök és a monetáris arany euróban kifejezett értékének emelkedése is szerepet játszott.

Magyarországon az államadósság átlagos hátralévő futamideje 2025 végén 5,5 év volt - idézi fel a kutatóintézet, hozzáfűzve, hogy a hosszabb futamidő kedvezőbb az adósságkezelés szempontjából, mert a gazdaság így kevésbé kitett a piaci hozamok hirtelen emelkedésének és a finanszírozási feltételek romlásának.

A vizsgált régiós országokhoz képest Magyarország devizaadóssága magas - állapítja meg az elemzés -, 2025-ben elérte a 22,8 százalékot. A magyar helyzetet ugyanakkor kedvezőbbé teszi a devizatartalék 22,9 százalékos nagysága - tették hozzá.

A GKI arra számít, hogy

ami hosszabb távon gyakorlatilag megszünteti a magyar eszközök árfolyamkockázatát - olvasható az elemzésben.