A fűtési idény közeledtével megszaporodnak a betárolt gázkészletek alacsony voltáról és a téli ellátási kockázatokról szóló hírek. A vészharangot nem ritkán a magas gázárakban érdekelt exportőr országok médiája, elemzői kongatják. Ugyanakkor önmagában a készletek nagysága önmagában keveset mond, hiszen folyamatosan változik a fűtési, az ipari és az áramtermelési célú gázkereslet. Az sem mindegy, hogy adott ország mennyire van rászorulva a gázra, és mekkora az a tároló, amelynek a töltöttségét vizsgáljuk.

Kisebbb gázigényhez kevesebb gáz kell

E szempontokat vesszük sorra az európai földalatti gáztárolók aktuális adatai alapján.

Ám ez nem feltétlenül baj, mert e 15 év alatt  jelentősen megváltozott az EU energiahordozó mixe a megújulók javára és a fosszilisek rovására. Ezen belül a gázigény 2022 óta egyenesen zuhant. Míg 2010-es évek elején közelítette az évi 500 milliárd köbmétert, tavaly csak 339 milliárd köbméter volt. (Az utóbbi két évben kissé nőtt.)

Ugyanakkor a lakossági fűtésben a gáz szerepe kisebb ütemben esett. A lakosság használja el a teljes gázmennyiség közel negyedét. A fő probléma inkább az, hogy a felhasznált gáz döntő része importból származik. A

• 31 százaléka Norvágiából érkezett (ez elsősorban vezetékes import),
• 26 százaléka az Egyesült Államokból (kizárólag cseppfolyósan)
• 13 százaléka Észak-Afrikból (vezetékes+LNG)
• 12,5 százaléka Oroszországból (vezetékes+LNG)

A (nem teljes) felsorolás egyben az adott országoknak, térségeknek való kitettség mértékét is mutatja.

Mennyi gázra van egyáltalán szükség?

Többet mond, ha a tárolók töltöttségét a teljes gázigényre vetítve nézzük. Az EU esetében ez most 21,58 százalék, ami nem sok, de az adat nem a fűtési idényre, hanem a teljes évre vonatkozik. Minden értékhez érdemes némi magyarázatot fűzni, nézzük a legkedvezőbb számokat:

• A rekorder Lettország éves gázigényének a 121,87 százaléknyi betárolt gáza van. Ám ebből a tárolóból látják el az egész Baltikumot, és még Finnországot is segítik. Máris nincs szó dúskálásról.
• A 86,54 százalékkal a második helyen álló Ausztria térségi gázpiaci szerepe, az orosz gáz nélküli időre való spájzolásra és Szlovákia kisegítésére is tárol. Kihasználhatja, hogy eleve nagy kapacitásai vannak.
• A magyarországi 50,99 százalékos fogyasztásarányos mennyisége Szerbia gázigényét is bele kell számolni.
• Ukrajna 48,05 százalékos igényarányos 365mennyisége kifejezetten kényelmes, mert az ország gazdaságának gázigénye élesen esett, Ukrajnának van jelentés, saját gáztermelése. A betárolt gázzal csak a téli csúcskeresletet kell átvészelnie.

A kis mennyiség sem feltétlenül kevés

A nem uniós Szerbia nem is közöl tárolása adatokat, mert nem működik a törzsudvarnoki létesítménye. Ugyanakkor déli szomszédunk Magyarországon betárolt gázt éget, emellett folyamatosan kap gázt a területén áthaladó Török Áramlat vezetéken. A szerb áramtermelés több mint fele egyébként szén- és lignitalapú. Az áramtermelő mixben a gáznak alig van szerepe, az csak fűtésre kell.

A svédországi 0,49 százalékos felhasználás-arányos készlet mögött is az áll, hogy Svédországban sem nagyon használnak gázt. Az ország energiamixe 99 százalékban karbonmentes forrású, a gázkonvektort és a gázkazánt pedig még hírből sem ismerik. Tehát a svédek gyenge téli felkészültsége csak látszólagos, nincs mit rajtuk sajnálni.

A belgiumi 2,9 százalékot az magyarázza, hogy áramtermelése az egyre zöldülő ország 18-19 százalékban használ gázt, de az is, hogy a magas árak miatt a kereskedők időarányosan elmaradtak a betárolással. Márpedig a lakossági fűtés 41-50 százaléka gázalapú, tehát van oka az aggódásnak.

Eltérő a tárolók mérete

Azonos szintű töltöttség más-más mennyiségű betárolt gázt jelent a más-más kapacitású földalatti gáztárolók esetében. Fordítva is kézenfekvő: egymilliárd köbméter gázzal az egyik országban 100 százalékos töltöttség érhető el, máshol 10 százalékos. Így, bár az uniós 67,12 százalékos átlagos töltöttségnél a magyarországi 71,01 százalék sokkal nagyobb, nem jelenti azt, hogy a hazai helyzet feltétlenül kedvezőbb minden olyan országénál, amely mostanra alacsonyabb töltöttséget ért le. Annyit tudunk meg belőle, hogy a hazai 6,33 milliárd köbméternyi tárolókapacitásból eddig 4,49 milliárd köbmétert használtak ki a kereskedők. Ennél a közelmúlt években általában nagyobb volt a tartalék szeptember elején, ugyanakkor Magyarország esetében is hangsúlyozni kell, hogy gázigény évről-évre esik.

A kontinentális Európa teljes gáztárolókapacitása 141 milliárd köbméter. Ebből 31 milliárd köbméter Ukrajna területén van. Vagyis az, hogy az ukrajnai létesítmények jelenlegi töltöttsége 34,3 százalék, azt jelenti, hogy

• Ukrajna betárolt gázkészlete 10,63 milliárd köbméter,
• ami jóval nagyobb, mint Magyarország éves gázigénye,
• és 2,4-szer több a hazai készletnél,
• ennyiből Ukrajna átlagosan 175 napig látható el.  

A téli ukrajnai gázellátást nem a betárolt gáz mennyisége, hanem az ország háború területén folyó háború veszélyezteti. Ukrajna után Németország következik a tárolók mérete alapján (24,5 milliárd köbméter), majd Olaszország (17 milliárd köbméter) és Hollandia (14,3 milliárd köbméter) következik. Magyarország a hetedik a sorban.

Nézzük a másik véglelet: Svédország tárolója már 10 millió köbméter gáz betöltésével is 100 százalékosra tölthető. A látszólagos szép adat mögött azonban szinte nulla készlet áll, de a gázigény is alig kimutatható.