Tíz százalékkal drágulhat a villanyáram az elkövetkező időszakban keleti szomszédunknál. Bár egyelőre csak a Hidroelectrica jelentett be áremelést, de várhatóan hamarosan a többi romániai szolgáltató is növelni fogja a tarifáit.

A Maszol romániai hírportál cikke szerint az elkövetkező hónapokban a villanyáram lakossági tarifája enyhén, valószínűleg legfeljebb 10 százalékkal nő. Errőle Cristian Bușoi, a román Energiaügyi Minisztérium államtitkára nyilatkozott az Economedia román gazdasági portálnak, azt követően, hogy a Hidroelectrica 7 százalékos drágítást jelentett be.

„Mi így becsüljük, de nem rendelkezünk minden adattal, mint a szolgáltatók, amelyek magáncégek. (...) Az előttünk álló időszakban a tarifaemelések valószínűleg mérsékeltek lesznek, legfeljebb 10 százalékosak. Külön-külön kellene ezt látni, meg kell várnunk a szolgáltatók bejelentéseit” – idézte a lap a szakpolitikust.

Tíz százalékkal is emelkedhet az áram ára

Az ország legnagyobb áramtermelője, a Hidroelectrica szeptember 7-én jelentette be, hogy az új ügyfeleknek és a megújított kifutó szerződések esetében a tarifát október 1-től az eddigi 0,45 lej/kilowattóráról 0,515 lej/kilowattórára emeli. Ez nagyjából 13 százalékos áromelést jelent, azonban, mivel egy sor díj és illeték változatlan marad, a fogyasztói ár csak 7 százalékkal emelkedik.

A villanyáram drágulása főleg az aszály miatti alacsony belföldi energiatermelés számlájára írható. „Arra számítunk, hogy ez az aszályos időszak, ami, főleg a reaktorok leállítása miatt, alacsony termeléssel járt, mínusz 900 megawattal a rögzített árú szerződések terén, amit a másnapi piacról való beszerzésekkel kompenzáltak, tükröződni fog az őszi tarifákban” – emelte ki Cristian Bușoi.

Az államtitkár ezzel arra utalt, hogy az alacsony vízszint miatt visszaesett a vízerőművek termelése, a cernavodai atomerőművet pedig le kellett állítani, és az újraindítás időpontja egyelőre nem ismert. Az emiatt kieső, viszonylag olcsó áramot pedig drága importenergiával kellett pótolni.

Kimondta a szakértő, amit senki nem akart hallani Magyarországon: a Tisza-kormánynak meg kell szüntetnie a rezsicsökkentést – tarifasávokat és energia alapcsomagot javasol helyette

Több ezer milliárd forintba került az államnak az energiaárak mesterségesen alacsonyan tartása, miközben a rendszer a fogyasztás visszafogása és a lakások korszerűsítése ellen hatott. A rezsicsökkentés rövid távon mérsékelte a háztartások kiadásait, hosszabb távon azonban jelentős költségeket és torz ösztönzőket eredményezett.

Az Orbán-kormány egyik legnépszerűbb intézkedése a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés volt, amelyhez az új kormány egyelőre nem nyúlt hozzá. A rendszer azonban nemcsak jelentős költségekkel jár, hanem a Telex Névrték elemzése szerint hosszú távon éppen az energiafogyasztás és az energiapiaci kiszolgáltatottság növekedéséhez járul hozzá.