Egy egyszerű kézmozdulatsor is próbára teheti az agyműködést, ezért a demencia vizsgálatában is alkalmaznak hasonló feladatokat. A Luria-teszt, más néven ököl–kézél–tenyér próba során három különböző kézhelyzetet kell egymás után, folyamatosan ismételni.

Így kell végrehajtani a Luria-tesztet

A feladat három egyszerű mozdulatból áll:

• Ököl: szorítsuk ökölbe az egyik kezünket, majd érintsük vele a másik, nyitott tenyerünket.
• Kézél: nyissuk ki a kezünket, fordítsuk oldalra, és a kéz élével érintsük meg a másik tenyeret. A mozdulat nagyjából egy karateütéshez hasonlít.
• Tenyér: végül fordítsuk vissza a kezünket, és a nyitott tenyerünkkel érintsük meg a másik tenyeret.

A Luria-féle ököl–kézél–tenyér próbát a szakemberek neuropszichológiai vizsgálatok részeként is használják.

Mi köze ennek a demenciához?

A demencia nem egyetlen betegség, hanem tünetegyüttes, amely mögött többféle idegrendszeri betegség állhat. Jellemző lehet a memória romlása, a gondolkodás és a problémamegoldás nehezítettsége, a tájékozódási zavar, valamint a beszéd és a megértés megváltozása.

Ha valakinek nehézséget okoz a feladat, előfordulhat, hogy ugyanazt a mozdulatot ismétli, kihagy egy lépést, vagy összekeveri a sorrendet – írja a Mindmegette.

Kutatások szerint az Alzheimer-kórral élőknél valóban gyakoribbak lehetnek a hibák az ilyen összetett kézmozdulatok végrehajtásakor. A vizsgálatok ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a teszt teljesítménye több kognitív és végrehajtó funkcióval összefügghet.

Ha nem sikerül, még nem jelent demenciát

Fontos, hogy egyetlen ilyen feladatból nem lehet megállapítani, hogy valakinek demenciája van-e. A teljesítményt az életkor, a mozgásképesség, az utasítások megértése és más neurológiai tényezők is befolyásolhatják.

Ha azonban valakinél tartósan romlik a memória, gyakrabban téved el ismerős helyeken, nehezebben találja a szavakat, megváltozik a problémamegoldó képessége, vagy a korábban megszokott hétköznapi feladatok is nehezére esnek, érdemes orvoshoz fordulni.