Mint arról nemrég beszámoltunk, végső elkeseredésében Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi minisztertől kért segítséget az a nő, aki több mint 12 éve otthonában ápolja magatehetetlen lányát. A ma már 46 éves Varga Katalint annak idején jóindulatú agydaganat miatt műtötték, kórházi tartózkodása idején azonban egy baktérium támadta meg a szervezetét. Azóta éber kómában van, beszélni nem tud, szinte mozdulatlanul fekszik naphosszat.

Édesanyja mára testileg és lelkileg is olyannyira belefáradt az ápolásába, hogy maga is ellátásra szorulna, orvosi vizsgálatokra és műtétekre ugyanakkor nem tud elmenni, mert nincs, aki egyetlen órára is felváltaná a lánya mellett.

Ebben a kilátástalan helyzetben küldött segélykiáltást a miniszternek a Barcson élő Kistaj Éva, aki egyelőre ugyan nem közvetlenül a tárcától, de a Tisza Párt helyi országgyűlési képviselőjétől reménysugarat kapott.

Megkeresett Benke József, amit hatalmas előrelépésnek tekintek, hiszen eddig bárhova fordultam, bárhol hallattam a hangom, az üzenetem süket fülekre talált. Most viszont ő kezdeményezte a párbeszédet, és arra kért, foglaljam össze, milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy jobbra forduljon a sorsunk. Azt ígérte, hogy a kérésem eljuttatja a megfelelő helyre

– árulta el az Indexnek az édesanya.

A kapcsolatfelvétel óta Éva gőzerővel dolgozik a levélen, kérései – melyekkel a sorstársain is szeretne segíteni – a következők:

• Szükség lenne olyan intézményekre, ahol az otthonápoltakat el lehetne helyezni átmenetileg, hiszen az ápolóknak is szükségük van arra, hogy olykor önmagukról is gondoskodjanak. A 24 órás felügyelet az öngondoskodással összeegyeztethetetlen, arról nem beszélve, hogy mi lesz az ápoltakkal, ha egyszer ápolóik már nem lesznek?
• Az érintettek számára sokszor a személyi okmányok kiállítása is gondot jelent. Katalin sem kaphatott személyi igazolványt, mivel aláírásképtelen. Legyen rugalmasabb az ügyintézés folyamata, és az vegye figyelembe az egyedi eseteket!
• A terület jogi abszurdumait is normalizálni kellene, például azt, hogy neki – és sok más szülőnek – be kellett perelnie a saját gyermekét ahhoz, hogy a gondnoka lehessen. Valahol persze érthető, hogy a visszaélések megelőzése végett a gondnokság alá helyezést szabályozni kell, ám a speciális igényű családokat érdemes lenne külön kategóriaként kezelni.
• A közgyógyellátásra is ráférne egy ráncfelvarrás, mert az ugyan a tápszer, a pelenka, és az egyéb eszközök tekintetében jelent egyfajta segítséget, sok olyan tételre nem vonatkozik, ami nélkülözhetetlen alapszükséglet, ilyen például a betegágy.
• Az ellátórendszer olyan szinten túlterhelt, hogy az érintettek számára sokszor még az évi 2×3 hét fenntartó rehabilitációt sem biztosítják. Közéjük tartozik Katalin is, aki az orvosok által is igazolt lassú ébredezés ellenére sem került be egy intézménybe sem.
• A családok sokszor a levegőztetésben is segítségre szorulnának. Éváék például a második emeleten laknak, ami azt hozta magával, hogy Katalin több mint 12 éve nem volt szabad ég alatt. „A raboknak is jár napi 1 óra a friss levegőn, a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek még ennyi sem jut”? – tette fel a kérdést az édesanya.

Egy rosszul működő rendszer látlelete

Fontos kiemelni, hogy az otthonápolást érintő reformok nemcsak a Somogy megyei család életét könnyítenék meg. Csaknem 30 ezren részesülnek ápolási díjban, a többség helyzete tarthatatlan. Éva őket is szeretné képviselni. Hozzáállása azt mutatja, hogy az otthonápolók közössége még a legnehezebb időkben is igyekszik összetartani.

Emlékezetes, hogy egy civil összefogás eredménye volt a gyermekgondozási díj (gyod) 2019. január 1-jei bevezetése is. 2022 óta a gyod a mindenkori minimálbér mértékével megegyező összeg, ami idén nettó 290 ezer forintot jelent. Ugyan ez a cipelt terhekhez képest elhanyagolható összeg, még mindig sokkal több, mint amennyi azoknak az állampolgároknak jár, akik magatehetetlen szüleiket vagy testvérüket kénytelenek ápolni, ők ugyanis csak ápolási díjra jogosultak, gyodra nem.

2026-ban az ápolási díjak három kategóriában a következő nettó támogatásokat jelentik:

• Alap: 46 584 Ft
• Emelt: 69 876 Ft
• Kiemelt: 83 851 Ft

Kár is belemenni, hogy ezek az összegek mire elegendők ma hazánkban.

Nem véletlen, hogy az érintettek 2023-ban petíciót indítottak, melyet máig bezárólag 22 696-an írtak alá. Amikor az aláírásgyűjtés elindult, az otthonápolók több ízben is keresték az akkor leginkább releváns politikai vezetőket, köztük Fülöp Attila egykori gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt és az akkor többek között az egészségügyért felelő Pintér Sándor korábbi belügyminisztert, de érdemi előrelépés nem történt.

A Tisza programjában egyébként az otthonápolás is megjelent mint téma, az ígéret pedig úgy hangzott, hogy 50 százalékkal megemelik az otthonápolási díjakat. Hogy ez mikor fog megtörténni, egyelőre a jövő zenéje, de mint Éváék története is bizonyítja: az otthonápolók számára minden egyes nap egy óriási küzdelem, így a segítség sokáig már nem várathat magára, így is túl sok idő telt el.

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: petra012015 / Getty Images)