GazdaságSzerző: vg 3 napja 2 percnyi olvasás
Nem tűntek el a jégkármérséklő berendezések az Alföldről, miközben továbbra is komoly csapadékhiány sújtja a térséget.
Nem szűnt meg teljesen a jégkár-elhárítás Magyarországon, csupán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett központi rendszer állami üzemeltetése változott meg. A JÉGER-rendszer és az aszály kapcsolatáról ugyanakkor továbbra is éles vita zajlik, és egy szakmai álláspont szerint a technológia működése a nyári csapadék kialakulásába is beleszólhat.
A JÉGER-rendszer körüli vita egyik fontos pontja, hogy pontosan mi szűnt meg és mi maradt meg a rendszerből.
A központi, állami, illetve a NAK által működtetett rendszer üzemeltetése valóban megszűnt, ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyes gazdáknál és gyártulajdonosoknál található eszközök eltűntek volna.
Az EGY Televíziónak nyilatkozó Balogh Péter szerint az az állítás nem állja meg a helyét, hogy az Alföldön már egyetlen ilyen berendezés sincs, ezért a csapadékhiány sem hozható szóba a működésükkel összefüggésben. A JÉGER működésének és az eső mennyiségének kapcsolata ennél jóval összetettebb kérdés.
A vita középpontjában a nyári csapadék kialakulásának folyamata áll. A meleg, párás levegő a feláramlással magasabbra kerül, ahol lehűl, a vízpára pedig kondenzációs magokra kicsapódik. A zivatarfelhők fagyott régióiban jégszemek is kialakulnak, amelyek megfelelő méret elérése után már a feláramlással szemben, a gravitáció hatására kezdenek lefelé hullani.
Az érvelés szerint tehát a nyári csapadék kialakulásában eleve szerepet kap a jégképződés. Ha egy technológia valóban képes a jégszemek méretét csökkenteni anélkül, hogy a felhő víztartalmát megváltoztatná, akkor felvetődik a kérdés, hogy ez hatással lehet-e arra, mennyi csapadék jut végül a talajra.
A kritikának azonban van egy ennél általánosabb része is. A felvetés szerint önmagában azért nem érdemes természetes folyamatokat módosítani, mert technológiailag lehetséges: ha egy természetes rendszerhez hozzáadunk egy anyagot, például ezüst-jodidot, majd azt várjuk, hogy az eredmény számunkra kedvezőbb lesz, az még nem bizonyítja, hogy valóban jobb eredményt kapunk.
A vita jelentőségét az adja, hogy az Alföldön az elmúlt időszakban sorra vonultak át olyan csapadékot hozó rendszerek, amelyekből végül csak kevés víz érkezett meg a talajra. Az elmúlt két hónapban több olyan eső is elvonult, amelyből mindössze mintegy 10 milliméter csapadék jutott a felszínre.
A JÉGER ügyében így továbbra sem az a kérdés, hogy létezik-e a rendszer, hanem az, hogy a működése pontosan milyen hatást gyakorol a jégképződésre és a csapadék lehullására. Ennek eldöntéséhez azonban a véleményeknél jóval többre, mérési adatokra és tudományos vizsgálatokra van szükség.
Itt a végső bizonyíték, mit okozott a JÉGER-rendszer kikapcsolása Magyarországon: eldőlt a vita, hogy miatta nem esik-e az eső – térképen a valóság
Július végén állították le részlegesen, most már látszik, mi lett a hatása. A JÉGER-rendszer körül óriási a vita, de most úgy tűnik, döntő érv került az asztalra arról, hogy tényleg ennek tudható-e be, hogy nem esik az eső Magyarországon.
Napi