Sűlyos hiányosságokra bukkant az MKIK a kamara Tőkealap-kezelő társaságánál annak átvilágítása során. A külső ügyvédi iroda által végzett átvilágítás első szakasza a 2025–2026-os időszakot és a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap kezelését vizsgálta.

A jelentés egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy közel 60 megbízási szerződést kötöttek meg igazgatósági jóváhagyás nélkül, holott azt kötelezővé tette a társaság saját ügyrendje is korábban. A dokumentumok döntő többségét a vezérigazgató írta alá.

Az átvilágítás rámutatott arra is, hogy nem készült beszerzési szabályzat sem: a társaság írásos beszerzési rend és versenyeztetés nélkül adott ki jelentős értékű megbízásokat. Ezek között volt egy közel félmilliárd millió forint plusz áfa keretösszegű jogi szerződés is, amelynek keretét a megbízott nagyrészt fel is használta.

A jelentés alapján súlyos kérdések merültek fel a tanácsadói konstrukciók illetően is. A pályázó vállalkozások üzleti tervét és értékeléseit külső cégek készítették, és nem tisztázott, hogy miért az alapkezelő fizetett ezekért a pályázók helyett. Annak gyanúja is felmerült, hogy ugyanazért a szolgáltatásért kétszer fizethettek.

Családi és üzleti összefonódásokat is azonosítottak az átvilágítás során az alapkezelő vezetése és az egyik tanácsadó között: Bár a szerződést tulajdonosi beavatkozásra megszüntették, a tanácsadó továbbra is érdekelt maradhatott a befektetési döntések kimenetelében. A jelentés szerint különösen aggályos, hogy közben éppen az érintett cég alakította ki az alapkezelő kockázati minősítési rendszerét.

Felmerültek adatkezelési problémát is, mivel állítólag a befektetésre váró ügyfelek teljes adatbázisát egy külső cégnek adhatta át az alapkezelő, egy pályázó jelezte is, hogy az adatai hozzájárulása nélkül kerültek tanácsadóhoz, amely ezután közvetlenül megkereste őt. Ezzel pedig sérülhetett az üzleti titok.

Az MKIK úgy látja, hiányzott a döntések dokumentált nyomvonala, nem működött megfelelően a testületi kontroll, és több kötelezettségvállalás mögött nem állt igazolt jóváhagyás. A kamara a felelősséget elsősorban a napi operatív vezetéshez köti, és felszólította az igazgatóságot, illetve a felügyelőbizottságot a szabályos működés helyreállítására, az összeférhetetlenség rendezésére és – ha szükséges – jogi lépések megtételére.

Az átvilágítás első szakaszának lezárása nem jelenti a folyamat végét. Az MKIK a munkát a prioritások kijelölésével és a szükséges szakértők bevonásával folytatja – áll a közleményben.