GazdaságSzerző: economx 3 napja 2 percnyi olvasás
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra szólított fel, hogy a harcok lezárását követően Ukrajnát egy óriási „ütközőzónává” kell alakítani. Moszkva ezzel továbbra is olyan követeléseket támaszt, amelyek alááshatják az Egyesült Államok vezette, a béketárgyalások felélesztésére irányuló újabb erőfeszítéseket.
Az orosz állami televíziónak nyilatkozva szeptember 8-án, kedden Szergej Lavrov kifejtette, hogy Ukrajnának kellene azzá az ütközővé válnia, amelyre Moszkva állítása szerint szüksége van a nyugati szomszédja felől fenyegető jövőbeli veszélyek elhárításához.
Mindenki azzal érvel, hogy Oroszországnak ütközőzónára van szüksége. Hát legyen Ukrajna ez az ütköző
– idézte Lavrovot az orosz külügyminisztérium.
Júliusban a Bloomberg arról számolt be, hogy a Kreml már nem tervezi egyetlen megszállt ukrán terület visszaadását sem egy leendő békemegállapodás keretében. Ehelyett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szumi és Harkiv régiók megszállt részeit állandó ütközőzónaként kívánja megtartani, miközben folytatja a Donyecki terület teljes elfoglalására irányuló törekvéseit – mondta három, a Kreml belső köreit ismerő forrás.
Ez jelentős elmozdulást jelentene a korábbi informális javaslatokhoz képest, amelyekben Oroszország a hírek szerint még hajlandó lett volna feladni Szumi és Harkiv megszállt területeit cserébe azért, ha Ukrajna átengedi a Donyecki és Luhanszki régió még ellenőrzése alatt álló részeit.
Lavrovot megkérdezték arról is, hogyan tudná Moszkva garantálni, hogy a háború ne újuljon ki 25 éven belül.
Válaszában azzal érvelt, hogy nem engedhető meg Ukrajnának egy Oroszországot fenyegető, általa „oroszgyűlölő, agresszív, neonáci rezsimnek” nevezett hatalom fennmaradása.
Lavrov nyilatkozataira azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok különmegbízottai, Jared Kushner és Steve Witkoff szombaton Moszkvában tárgyaltak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd vasárnap Kijevbe utaztak, ám a diplomáciai misszió nem ért el érdemi előrelépést.
Lavrov azt is világossá tette, hogy Oroszország nem fogad el olyan forgatókönyvet, amelyben a „Kijevben uralkodó rezsim” hatalmon marad a háború után. Állítása szerint egy ilyen vezetés továbbra is megsértené az „emberi jogokat, a nyelvi jogokat és a szabad vallásválasztás jogát”.
A Kreml már évek óta hangoztatja az Ukrajnával közös határ menti „ütközőzóna” koncepcióját. Vlagyimir Putyin először 2023-ban vetette fel ezt nyilvánosan, és azóta többször is kijelentette: az orosz csapatoknak ki kell terjeszteniük egy ilyen biztonsági sávot az orosz határ menti települések védelme érdekében.
Lavrov mindemellett tagadta, hogy Oroszország jelenleg érdemi béketárgyalásokban venne részt. Egy másik, szeptember 8-i interjújában leszögezte: Moszkva mindaddig harcolni fog, amíg a Nyugat nem tesz engedményeket, és azzal vádolta Kijev nyugati támogatóit, hogy többször is ellehetetlenítették a békemegállapodás létrejöttét.
Elutasította a Nyugat által felvetett új rendezési terveket is, mondván, a nyugati országoknak nem kellene „feleslegesen buzgólkodniuk” az „új ötleteikkel”.
Napi