TechtudSzerző: origo 3 napja 1 percnyi olvasás
Egyre nagyobb területen jelentkezhet vízhiány a Földön.
Száraz térségeknek azokat a területeket hívjuk, ahol a talajból és a növényekből több víz párolog el, mint amennyi csapadék hullik. A Kínai Erdészeti Akadémia kutatócsoportja azt vizsgálta, hogyan változik e régiók kiterjedése. Eredményeiket az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban tették közzé.
A szakemberek időjárási adatok és klímamodellek segítségével elemezték a jelenlegi helyzetet és a várható jövőbeli folyamatokat. Számításaik szerint a vizsgált alapidőszakban (1994 és 2023 között) a Föld szárazföldjeinek – az Antarktiszt nem számítva – közel 39 százaléka minősült száraz térségnek.
Az évszázad végére (2071 és 2100 között) ez az arány 39,3 és 40,3 százalék közé emelkedhet, attól függően, hogy mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. A legkedvezőtlenebb forgatókönyv alapján a száraz térségek 2,37 millió négyzetkilométerrel, vagyis nagyjából Algériányi területtel fognak növekedni.
A leggyorsabb ütemben a már most is extrém száraz (hiperarid) vidékek fognak terjeszkedni.
Bár a klímaváltozás legfőbb okozója a légkörben felhalmozódó szén-dioxid, az üvegházhatású gáznak van egy meglepő, tompító hatása is. A magasabb szén-dioxid-koncentráció miatt a növények levelein található gázcserenyílások (sztómák) részlegesen bezáródnak, ezáltal a növények kevesebb vizet párologtatnak el.
E vízmegtartó mechanizmus pedig némileg lassítja a száraz területek térhódítását.
Számos korábbi vizsgálat ezt a tényezőt még nem vette figyelembe. Egy tíz évvel ezelőtti tanulmány például azt vetítette előre, hogy 2100-ra a Föld szárazföldjeinek több mint felét (56 százalékát) boríthatják majd száraz vidékek. Bár az újabb, pontosabb modellek szerint a száraz területek növekedése továbbra is folytatódik, a folyamat a korábban feltételezettnél lassabb ütemben fog lezajlani.
A tanulmány szerint ebben az évszázadban Ausztráliában várható a legjelentősebb átalakulás, amelyet Brazília követ, de Afrika egyes részein is széleskörű eltolódások várhatók. Ha a korábban nedvesebb vidékeken tartóssá válik a szárazság, annak súlyos következményei lesznek: a száraz térségek térhódítása súlyosbíthatja a vízhiányt, az ökoszisztémák leromlását és az elsivatagosodást.
Napi