KülföldSzerző: origo 3 napja 1 percnyi olvasás
Itt vannak a részletek.
Aleksandar Vučić a parlament feloszlatásával új választás elé állítja az országot. A szerb elnök közölte, meggyőződése, hogy a polgárok „a megfelelő utat választják a jövőbe”, és a következő időszak egyik legfontosabb feladata a demokratikus rendszer megőrzése, valamint a társadalmi megosztottság elkerülése.

A szerb sajtó szerint a választást október 25-én rendezhetik meg. Vučić döntése olyan időszakban született, amikor az országban már két éve tartanak a kormányellenes, korrupcióellenes tiltakozások.
A demonstrációk azt követően erősödtek fel, hogy 2024 novemberében összeomlott egy vasútállomás előtetője Újvidéken. A tragédiában 16 ember halt meg. A tüntetők felelősségre vonást és előrehozott választást követeltek.
Vučić ugyanakkor azt állítja, hogy a tiltakozásokat jelentős külföldi beavatkozás is ösztönözte. A szerb elnök szerint az ország komoly turbulencián ment keresztül, ezért is van szükség arra, hogy a választók döntsenek a politikai irányról.
Đuro Macut miniszterelnök hétfőn maga is arra kérte Vučićot, hogy oszlassa fel a parlamentet és írjon ki új választást. Szerinte a politikai feszültségek enyhítésének nincs jobb módja annál, mint hogy az emberek véleményét kérjék.
Aleksandar Vučić immár mintegy tizenkét éve meghatározó szereplője a szerb politikának, korábban miniszterelnökként, 2017 óta pedig államfőként vezeti az országot. A 2023-as parlamenti választások után ellenzéki erők választási visszaéléseket is kifogásoltak, és azóta többször követelték Vučić távozását.
Az elnök második, egyben utolsó államfői mandátuma 2027-ben jár le, a parlament feloszlatása azonban nem érinti közvetlenül az elnöki jogköreit. Vučić júniusban arról beszélt, hogy heteken belül lemondhat az államfői tisztségről, politikai befolyása azonban továbbra is jelentős.
A Szerb Haladó Párt (SNS) már korábban Vučićot jelölte miniszterelnöknek arra az esetre, ha a választáson többséget szerezne.
Szerbia 2012 óta európai uniós tagjelölt, csatlakozási folyamata azonban elakadt. Brüsszel többek között a demokratikus visszalépést kifogásolja, miközben Belgrád továbbra sem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz az ukrajnai háború miatt.