A projektet Li Mingtao, a Kínai Nemzeti Űrügynökség bolygóvédelemért felelős vezető kutatója irányítja. A küldetéssel olyan aszteroidaelhárító technológiákat szeretnének fejleszteni, amelyek a jövőben segíthetnek megvédeni a Földet a veszélyes földközeli objektumoktól – írja az Interesting Engineering. 

A hangsebesség több mint 26-szorosával repülne egyenesen az aszteroida felé

A tervek szerint az űreszköz másodpercenként több mint 9 kilométeres sebességgel érné el a célpontot. Ez tengerszinten mérve a hangsebesség több mint 26-szorosának felel meg. Összehasonlításképpen: a NASA DART-szondája másodpercenként körülbelül 6,1 kilométeres sebességgel csapódott be. 

A találkozásra 2029-ben vagy 2030-ban kerülhet sor. Az aszteroida ekkor várhatóan körülbelül 6,9 millió kilométerre halad majd el a Föld mellett. 

A kínai kísérlet több szempontból is eltér a DART-küldetéstől. A NASA egy olyan kisbolygó pályáját változtatta meg, amely egy másik aszteroida körül keringett. A kínai küldetés ezzel szemben közvetlenül a célpont Földhöz viszonyított röppályáját módosítaná. 

Egy második szonda figyelné a becsapódást

A becsapódó egység mellett egy megfigyelő űreszköz is részt venne a küldetésben. Ez a szonda az ütközés előtt, közben és után is vizsgálná az aszteroidát. Nyomon követné a pálya, az alak és a felszín változásait, valamint adatokat gyűjtene az égitest belső szerkezetéről is. 

Az Európai Űrügynökség Hera-szondáját külön indították el, hogy megvizsgálja a DART-kísérlet következményeit. Kína ezzel szemben egyetlen küldetés keretében indítaná útnak a becsapódó és a megfigyelő eszközt. 

A két szonda együtt hagyná el a Földet, majd később különválnának. Az egyik közvetlenül a célpont felé haladna, a másik pedig a Vénusz gravitációját használná fel pályája módosításához. Így megfelelő helyzetből figyelhetné meg a becsapódást és annak következményeit. 

Egy alig 30 méteres égitest a célpont

A küldetés célpontja a 2015 XF261 jelű földközeli aszteroida. Az égitestet 2015-ben fedezték fel, de egyelőre viszonylag keveset tudnak róla. Átmérőjét körülbelül 30 méterre becsülik, pontos mérete azonban jelenleg nem ismert.