EgyébSzerző: index 3 napja 10 percnyi olvasás
Faltörő kosként rohannák le a világ legerősebbjeit.
Napra pontosan hét hónappal ezelőtt számolhattunk be a San Francisco 49ersnek otthont adó Levi's Stadionból, hogy a Seattle Seahawks 11 évvel minden idők egyik legdrámaibb bukásáért óriási pofonnal vágott vissza az akkor felülkerekedő New England Patriotsnak, hogy aztán most csütörtökre virradóra épp a két nagydöntős egymás elleni ütközetével induljon útjára a 2026–2027-es kiírás.
Szinte felségsértés lehet, hogy ezzel együtt sem a címvédőről, hanem egyik csoportriválisáról írunk elsőként, de nem csak a címvédő, hanem a másik nagydöntős divízión belüli visszacsúszása is inkább a papírforma lenne, mint a meglepetés!
Adott egy csapat, amely az egész liga legtöbb pontját (30,5/meccs) és támadó yardját (394,6) átlagolja, kiemelkedő (2.) passzjátékkal, megszerezve Matthew Staffordnak a régóta esedékes MVP-címet. A 38 éves irányító maradt még egy évet, miközben olyan fegyverek állnak a rendelkezésére, mint az 1715 yardot és 10 touchdownt elkapó Puka Nakua, a sérülései ellenére is 793 yardot és 7 TD-t szerző Davante Adams, de említhetjük a kétfejű futószörnyeteget, az 1252 yardot és 10 TD-t termelő Kyren Williamset és az 746-ig jutó újonc Blake Corumot.
Mindez kiegészülve Sean McVayjel, a liga talán legjobb támadógurujával, bitang nehézzé tette az ellenfelek életét, ugyanakkor a védelem (amely 20,4 pontos átlagával így is top 10-es volt) meg-meg tudott billenni: a 49ers kétszer jutott 26 pontig, a Falcons 27-ig, a Panthers 31-ig, az Eagles 33-ig, a Lions 34-ig, a Seahawks pedig 38-ig. A rájátszásban a Panthers elleni újabb 31 még belefért, a Seahawkstól elszenvedett 31 viszont már nem, így egyértelmű volt, melyik területen lehetne erősíteni.
És hát nehéz lett volna ennél jobban megoldani a problémákat papíron!
A hátvédsorban (secondary) maradt a söprögető (safety) Kamren Curl (3 év/36 millió dollár), ide viszont érkezett a Kansas City Chiefs cornerbackduója, Jaylon Watson (3/51) és az idei 1., valamint jövő évi 3. körös választási jog beáldozásával Trent McDuffie (4/124).
Persze, önmagában a felturbózott egység nem jelent mindig megoldást, ha a védőfal és a két egység között található linebackersor nem teljesít jól, vagy nincs nyomás az ellenfél irányítóján. Nos, ezt a problematikát két igazi szörnyeteggel oldották meg, jött:
Utóbbinál kérdés, hogy ez a kihagyás mennyire veti vissza – nem mindenkinek sikerült a nagy visszatérés –, de tény, hogy a liga történetében ilyen szintű irányítósiettető-duó még nem állt össze. Donald debütálására azonban egyelőre várni kell, a Rams melbourne-i meccsét még bizonyosan kihagyja.
Nem véletlen, hogy a fogadóirodák oddsai alapján a Rams a legesélyesebb a Super Bowl-győzelemre, és igazából az sem, hogy senki más nincs még a kanyarban sincs.
A Seattle Seahawks mindeközben azért – mint minden bajnok – szenvedett el kisebb-nagyobb veszteségeket. A legfontosabbak közé tartozik, hogy Sam Darnold vezette támadósort koordináló Klint Kubiak stábjával együtt Las Vegas felé vette az irányít, és a Raiders vezetőedzője lett. Helyét a 2019 óta a San Francisco kötelékébe tartozó Brian Fleury veszi át, aki karrierje kezdeti szakaszában még a védelmi oldalon látott el feladatokat, majd 2022 és 2024 között a tight endeket edzette, 2025-ben pedig emellett még a futójátékot is irányította a 49ersnél.
Ennek újraszervezése azért is lehet fontos Seattle-ben, mert a Super Bowl legértékesebb játékosának megválasztott Kenneth Walker Kansas Citybe igazolt (3 év/45 millió dollár), de voltak veszteségek az irányítósiettetés (Boye Mafe 3 évre 60 millióért írt alá Cincinnatiben), és a hátvédsor (Riq Woolen 1 évre 15 millióért ment Philadelphiába, Coby Bryant pedig 3 év alatt 40 milliót kereshet Chicagóban) területén is.
Nem véletlen, hogy a játékosbörzén is ezekre a pozíciókra jött az első három választás, a futó Jadarian Price érkezett az 1. kör végén, a söprögető Bud Clark a másodikban (ő speciel az egész idényre ki is dőlt egy bokasérülés miatt), a corner Julian Neal a harmadikban, de ide még akadtak még kevés pénzért megszerzett veteránok, illetve sikerült megtartani (4 évre 132 millióért) Devon Witherspoont is. Nem csupán ő robbantott bankot: az előző idényben 1793 elkapott yarddal ligaelső, és az év támadójának megválasztott Jaxon Smith-Njigba négy évre 168 millióért maradt.
A legfontosabb alapkövek a helyükön maradtak, de azért a Rams képében itt olyan csoporton belüli rivális akad, ami alaposan megnehezíti a divízió megnyerését.
Ennek fő oka pedig az előző év sokszor megénekelt habkönnyű sorsolásában, illetve a mostani sokkal combosabbnak ígérkező ellenféllistában keresendő. Merthogy a napokban 24. születésnapját ünneplő Drake Maye (aki egy szavazattal maradt le az MVP-címről), helyzetét megkönnyítendő érkezett a támadófalba Alijah Vera-Tucker (3/42), és Jared Wilson ezzel a lépéssel mehet a neki kedvezőbb centerposztra, miközben az támadófal szélére érkezett az első körben Caleb Lomu is. A stabilabb fal mellett a célpontok között is sokkal jobb a helyzet, A. J. Brown egy 2028-as 1. kört is beáldozva jött első számú elkapónak Philadelphiából, a szabadügynökpiacról pedig a korábbi Packers-játékos, Romeo Doubs írt alá négy évre 68 millióért.
A sorolás nem feltétlenül a támadókat érinti, mivel Maye vezérletével a gyengébb segítőkkel is szépen tudott a rájátszásig haladni az egység, viszont a védelem remekléseiben nagy szerepe volt annak, hogy alig találkozott érdemi irányítót végig a pályán tudó ellenfelekkel.
A legnagyobb gond az irányítósiettetés hiánya lehet, ezt a második körös Gabe Jacas próbálhatja orvosolni, illetve érkezett a szabadügynök Dre'Mont Jones (3/36,5), de Harold Landry sérülése nélkül sem lenne túlságosan combos az egység, így pedig aligha rettent meg bárkit. A védőfal és a linebackersor többi része kifejezetten stabilnak mondható (Milton Williamsre mindenképpen, Robert Spillane-re és Christian Barmore-ra szódával el lehet mondani, hogy kiemelkedő lehet a posztján), a védelem erőssége viszont egyértelműen a secondary. Christian Gonzalez tegnap 4 éves, 135 millió dolláros hosszabbításával megdöntötte Witherspoon korábbi csúcsát is, mellette a második számú Carlton Davis és a belül használható Marcus Jones is az adott szerepkör legjobbjai közé tartozik, a tavaly újoncként ígéretesen kezdő Craig Woodson mellé pedig a liga legtöbb labdalehalászását (interception) bemutató Kevin Byard érkezett a safetysorba, ez az egység így megkönnyítheti a gyenge pass rush dolgát.
A Patriots újabb AFC-elsőségét viszont a bombaerős ellenfelek nehezíthetik meg. A fogadóirodáknál a Buffalo Bills, a Baltimore Ravens, a Kansas City Chiefs és a Los Angeles Chargers végső győzelmére is kevesebbet fizetnének, de a Cincinnati Bengals és a Houston Texans elleni összevetésben is csak egálra jönnének ki ebben a kategóriában.
Ami az alapszakaszt illeti, Lamar Jackson a liga egyik legveszélyesebb fegyvereként vezeti általában a Baltimore Ravenst – ha éppen nem sérül meg a sokat futó irányító. Nála ennél is nagyobb probléma, hogy a rájátszásban egyszerűen nem tudja átlépni az árnyékát: nyolc meccsből csak hármat nyert meg, 10 TD-passzára hét labdaeladás jött, a 60,5 százalékos pontossága és a 84,6-os irányítómutatója is kifejezetten gyenge. Pont, amikor a legjobban kellene.
A 2019-ben és 2023-ban is MVP-nek megválasztott Jackson mellett a 2024-es idény legértékesebb játékosa, Josh Allen sem tudott még Super Bowlba jutni a Buffalo Billsszel, bár ez nem feltétlenül csak az ő sara. Az előző idényben a Denver elleni négy labdavesztése pont igen, de ezzel együtt a 15 rájátszásbeli meccsen bemutatott 46 TD (29 passzolva+17 futva) és 6 interception ellenében 101,5-ös pazar mutatót jelez, ahogyan a több mint 4500 yardja is ezeken a meccseken. Itt főleg az a kérdés, hogy mikor jön el az a pillanat, hogy a védelem vagy ő ne hibázzon a végén – vagy ne jöjjön a mumus.
Merthogy a Jacksonhoz hasonlóan kétszeres MVP Patrick Mahomes Allen kriptonitja: a Chiefs 4–0-val áll a Bills ellen a rájátszásban az elitirányítók csatáján, hiába volt jó Allen (11 TD/1 labdaeladás, 66 százalékos pontosság, 100,2-es irányítómutató), riválisa túlprodukálta őt (12/1, 74%, 123,7). A legnagyobb kérdés a 2020-as években ötször nagydöntőző csapat kapcsán kettős, egyrészt, hogy sikerül-e visszapattanni a pocsék előző éves teljesítmény után, amihez persze könnyítés lenne, ha az irányító nem egy rendkívül súlyos sérülésből kellene visszatérnie. Az elmondottak szerint a rajtra teljes értékű lesz, de azért egy ilyen hosszú kihagyás után mindig kérdéses, mennyire rozsdás a kezdés.
Tekintsünk most a liga másik végének irányába, lássuk, melyik csapatok vannak a legnehezebb helyzetben. Az oddsok alapján két gárda viaskodását hozhatja az 1/1-es választójogért vívott csata: a keretét teljesen kiürítő és átalakító Miami Dolphinstól várhatóan csak az Arizona Cardinals veheti el ezt a pozíciót
Utóbbi helyzetét ebből a szempontból könnyítheti, hogy a Rams, Seahawks duó mellett az ugyancsak hagyományosan bombaerős nevekből álló 49ers is a csoportjában van, míg a Dolphins számára a Patriots és a Bills kettőse mellett még a liga harmadik leggyengébb csapatának vélt New York Jets is megtalálható.
A további nagy esélyesek közé tartozik a teljesen abszurd irányítóhelyzettel álló, Garrettet inkább már elcserélő Cleveland Browns mellett a tavalyi (Tennessee Titans) és az idei 1/1-es (Las Vegas Raiders), ahol azért sok munka lesz, mire az elsőként kiválasztott irányítóval összeállhat a csapat játéka.
A 2026-os játékosbörzéjének első számú játékosáról, Fernando Mendozáról itt írtunk bővebben.
Négy kontinensen, hét országban kilenc összecsapást rendeznek az Egyesült Államok területén kívül, a kontinensünkre hat alkalommal is ellátogat a liga.
Az immár szokásos három londoni meccset a kinevezett hazai csapat, a Jacksonville Jaguars dominálja két összecsapással, de lesz összecsapás Münchenben, Párizsban és Madridban is.
A legérdekesebb mérkőzésekről itt írtunk.
(Borítókép: Kevin C. Cox/Getty Images)
Napi