EgyébSzerző: index 3 napja 5 percnyi olvasás
A Mayday egy bajtársias akciókomédia, a fagyos hangulatú Szovjetunió kellős közepén.
Amikor csak meglátom Ryan Reynolds bárgyú vigyorát, minden alkalommal a hideg futkos a hátamon tőle, hiába köszönhetjük a színésznek, hogy kibumlizta a Deadpool-trilógiát és még az MCU-ba is átmentette a nagyszájú zsoldost, egyszerűen az erőltetett humorral, a bugyuta fordulatokkal és a szájbarágós történetmeséléssel azonosítom őt. Hasonlóképpen fenntartásaim vannak Kenneth Branagh-gal, aki a saját játszóterének tekinti már hosszú évek óta Agatha Christie munkásságát, és maximum délutáni teadélutánhoz való Poirot-filmekkel idegesít fel egy ideje.
Nem álltak jól a csillagok az Apple TV új hidegháborús akciókomédiájának, a szeptember 4-én bemutatott Maydaynek. Nekem legalábbis komoly félelmeim voltak, hogy a gagyi műfaj két mestere megint valami közel nézhetetlent szállít. Ennél nagyobbat azonban nem is tévedhettem volna.

A Mayday nagyon hosszú ideje az első olyan kisképernyős film, amire nem lehet ráfogni, hogy lelketlen streamingtartalom lenne, ehelyett egy szívvel-lélekkel összerakott, meglepően humoros és kreatív akciójeleneteket felvillantó blockbuster, amely az első pillanatától majdnem az utolsóig szerethető, és izgalmas is. Tényleg legírtam ezt egy Ryan Reynolds-filmről, alig akarom elhinni.
A történet 1987-be visz bennünket vissza, amikor is az Assassin kódnévre hallgató Troy Kelly (Ryan Reynolds), haditengerészeti pilóta egy hősies manőverrel megmenti bajtársát, aki úgy tűnik, képtelen leszállni a repülőgép-hordozóra. Már ekkor, pedig csak egy intro jelenetről van szó, érzékelhető, hogy itt valami különlegeset látunk majd, nem beszélve arról az eseménysorról, amikor különleges küldetést vállaló hősünk a Szovjetunió egét szelő lopakodó gépét lelövik, Troy pedig a semmi közepén, kétezer mérföldre a biztonságot jelentő finn határtól találja magát.
Az egyetlen reménye? Egy nagyszakállas, holdkóros szovjet, Nikolai Ustinov (Kenneth Branagh), aki bootleg kazettáról nézi századjára a kedvenc filmjét, a Top Gunt, a viskója teli van plakátolva amerikai ikonokkal, és a magához térő Troyt is arra kéri, inkább Nicknek nevezze őt. Ja, igen, Nickről azt is tudni kell, hogy egy véresszájú ex-KGB-ügynök, aki a vallatási tehetségéről volt anno híres, amíg aktív volt, de most Amerika legnagyobb megszállottja a legszomorúbb keleti blokkban.
A kiindulópont önmagában nagyon érdekes, ahogy a balsors által tépett, amerikai pilótához képest empatikus Troy és Nikolai kénytelenek összefogni, egyikük menekülne az ellenséges területről, másikuk szintén, mert az USA-ba vágyik, közös céljuknak pedig maga a dübörgő szovjet gépezet mutatna stoptáblát. Csakhogy nem tud, mert mindketten jól képzettek, és a legszorosabb helyzetekből is kivágják magukat. Többnyire.

Egy összeszokott készítőpárostól, a Förtelmes főnökök 1-2-t, a Dungeons & Dragons-filmet és a Pókember: Hazatérést íróként jegyző Jonathan Goldsteintől és John Francis Daley-től érkezett a Mayday, akik nemcsak a repülős jelenetekből hanem a verekedésekből, üldözésekből ugyancsak kihozták a maximumot. Folyton ekézem az akciófilmeket, hogy semmi ötlet, csak töltelék bennük minden csihipuhi, az Apple TV újdonságára ez jottányit sem igaz. És ami legfőképp megdöbbentő, hogy Ryan Reynolds egysorosai, a fizikai poénok is működnek, és a csupaszív, Kenneth Branagh-féle Nick úgyszintén hozzáteszi a magát.
Buddy cop comedy ez a javából, a főszereplők nagyon élnek együtt, és minden közös jelenetük, megmozdulásuk aranyat ér. Legalábbis engem a 100 perces játékidő alatt baromira szórakoztattak.
Elcsépelt is lehetett volna, de az érzelmi fordulatok ugyancsak működőképesnek bizonyulnak, amikor Ryan Reynolds karaktere ráeszmél, hogy ahogy a szovjetekkel etették Gorbacsovék a propagandát, ő ugyanúgy teli pofával lefetyelte a katonaság agymosását, és amilyen emberi jelenetben leesik neki, hogy a szovjet emberek is érző, lélegző lények, csak mocskosul becsapták őket, az aranyat ér. Persze ugyanez Nikolai-jal is megtörténik, talán egy picit repetitív módon, és az utolsó tíz perce is a filmnek lagyamatagabbá válik, nem képesek a legvégéig fenntartani a feszültséget, mégis a befejezést szinte megkönnyeztem. Megint befutott a Ryan Reynolds-féle bugyutaság a végére, de az a sziklaszilárd alap, amire felhúzták a Mayday-t, mégis ütőssé tette a végeredményt.
Ez a tény nyilván nem emel a filmen, maximum nekünk, magyar nézőknek érdekesség, hogy a stáb részben Magyarországon, Budapesten és Etyeken, a Korda Stúdióban forgatott, ennek köszönhetően pár helyi vágókép, például a rakpart is felfedezhető az egyik jól sikerült montázsban.
Jonathan Goldstein és John Francis Daley nevét pedig írjuk fel, simán benne van, hogy ők lesznek a következő „Russo-testvérek”, a potenciál megvan bennük, mert egy olyan blockbustert írtak és rendeztek nekünk, ami jó tíz éve a nagyvásznon hatalmasat tarolt volna. Lehet, hogy így elsikkad streamingen, de a Mayday érdemeiből a nézettsége és a körülötte lévő hype nem von le semennyit, merthogy az év legviccesebb és leglendületesebb akcióvígjátéka eddig, az is biztos.
A Mayday az Apple TV-n nézhető meg, magyar felirattal.