telex Belföld

Polt Pétert és Balog Zoltánt is behívja a kegyelmi botrány felelőseit feltáró bizottság

Szerző: Bakró-Nagy Ferenc 3 napja 2 percnyi olvasás


Polt Pétert és Balog Zoltánt is behívja a kegyelmi botrány felelőseit feltáró bizottság

Tíz ember meghallgatásáról döntöttek.


Tíz embernek, köztük Polt Péter volt legfőbb ügyésznek és Balog Zoltánnak, az egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének meghallgatásáról is döntött szerdai ülésén a kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság.

Egy hete Balog református püspök egyházkerülete, a Dunamelléki Református Egyházkerület azt közölte, hogy a püspök „természetesen eleget fog tenni ennek a megkeresésnek, és válaszolni fog a bizottság kérdéseire”.

A testület rajtuk kívül döntött Csókay Lászlónak, a Bicskei gyermekotthont egykor fenntartó fővárosi önkormányzat korábbi gyermekvédelmi osztályvezetőjének, valamint Csomós Miklós és Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyetteseknek a meghallgatásáról.

Szintén meg kívánják hallgatni Mátrahalmi Tibort, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér Megyei Kirendeltségének volt igazgatóját, Simon Lászlót, Fejér megye korábbi rendőrfőkapitányát és Szabó Mátét, aki ombudsmanként a bicskei üggyel kapcsolatos 2012-es jelentés készítője volt.

Arról is döntöttek, hogy a bizottság következő ülésén együttműködési kötelezettség nélkül hallgatják meg a bicskei gyermekotthon két dolgozóját zárt ülésen. A többiek meghallgatására, immár együttműködési kötelezettséggel, az idézések kiküldése után 15-17 nappal kerülhet sor. A bizottság tagjai valamennyi döntést egyhangúlag hozták meg.

Schummer Orsolya (Tisza Párt) a bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a munkatervükben két vizsgálati szakaszt határoztak meg. Az első szakaszban azt vizsgálják, hogy 2011 és 2013 között – amikor a gyermekotthon a főváros, illetve a minisztérium fenntartásában működött – kik és mikor szereztek tudomást az intézményben történt visszaélésekről, milyen intézkedések történtek, illetve maradtak el, és miért nem indult olyan eljárás, amely megakadályozhatta volna a további visszaéléseket.

Mint mondta, fel kell tárni, hogy az intézmény igazgatója és igazgatóhelyettese milyen intézményi védelmet élvezett a 2010-es évek elején. Kiemelten vizsgálják a fővárosi önkormányzat 2011-es és 2012-es fenntartói felelősségét, amikor a bejelentések ellenére az igazgató a helyén maradhatott, valamint a minisztériumnak az intézmény 2013-as átvételétől fennálló felelősségét.

Közlése szerint a vizsgálat második szakasza a 2015 és 2016 közötti időszakra terjed ki. Ennek keretében többek között azt vizsgálják, hogy a jelzések ellenére miként maradhatott a helyén a gyermekotthon vezetője, aki még fővárosi és állami kitüntetést is átvehetett.

„Meg kell érteni, hogy a kialakuló védőháló hogyan ágyazott meg annak a későbbi magasabb szintű befolyásolásnak, amely a kegyelmi döntést is lehetővé tette” – fogalmazott Schummer Orsolya.

A kegyelmi ügy bő két évvel ezelőtt robbant ki, miután 2024. február 2-án kiderült, hogy Novák Katalin akkori államfő elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének, a szexuális bűncselekményekért elítélt pedofil igazgató segítőjének. A férfit azért ítélték el, mert arra kényszerítette az akkori igazgató által szexuálisan zaklatott gyereket, hogy vonja vissza a vallomását. A botrányba nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin, és hatására Varga Judit is visszavonult a közélettől – az ügyben fontos szerepet játszó Balog Zoltán református püspök viszont nem.

Mindezt annak ellenére, hogy Novák Katalin volt kabinetfőnöke szerint a református püspök nyomatékosan kérte az egykori államfőt, hogy adjon kegyelmet K. Endrének – Balog lobbijáról írt korábban a Direkt36 is. A cikket követő nap a püspök nyilatkozatot tett közzé arról, hogy a kegyelmi kérvényt nem ő terjesztette fel, és alaptalan vádaskodásokra nem válaszol. A közhangulat nyomására Balog a zsinati elnöki tisztségéről végül mégis lemondott, de püspök maradt a dunamelléki egyházkerületben.

Magyar Péter többször pedzegette, hogy Lévai Anikónak és az Orbán családnak is valamilyen köze lehetett az ügyhöz, májusban pedig a Tisza-kormány és a Sándor-palota nyilvánosságra hozta a kegyelmi döntés dokumentumait. Akkor Lovasberényben kaptuk el Balog Zoltánt, hogy feltegyük neki a mindenkit foglalkoztató kérdéseinket – már amennyit hagytak.

ad

További tartalom Önnek