Rég nem titok, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke magához vonná az uniós külpolitikai irányítását Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselőtől. Az amúgy is sokat bírált "EU-külügyminiszter" harapófogóba került: látványos politikai vereséget szenvedett egy fajsúlyos politikai ügyben, és a hírek szerint a háttérben Giorgia Meloni Olaszországa van.

Nem feltétlenül arról van szó, hogy Meloni a von der Leyen-Kallas tusakodásban az előbbi mellé állt hosszabb távra is, de a következő hónapokban sok minden eldőlhet. 

Von der Leyen a hétéves uniós költségvetés vitájához kapcsolta hatalomközpontosítási törekvéseit – amelyeknek leghangosabb ellenzéke Orbán Viktor magyar miniszterelnök lett volna, ha nem veszti el a választásokat – és ez Meloninak sincsen az ínyére.

Kallas ugyanakkor állandó kritikák körében végzi munkáját: nincs nála oroszellenesebb vezető európai politikus, Izrael-ellentesesnek tartják, diplomáciai stílusát bírálják, többször olyan kijelentéseket tesz, amelyek nem tükrözik az EU álláspontját és volt botrányt kavaró személyzeti döntése is. 

Kallas most egy olyan időszakban került összeütközésbe az európai fővárosokkal, amikor a legnagyobb szüksége lenne a támogatásukra, mert intézményi szerepét egyre erősebben megkérdőjelezik. A főképviselő újabb politikai vereséget szenvedett – jelentette a Euronews.

Vasárnap a Kallas politikai irányítása alatt működő Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) az utolsó pillanatban lefújta egy új, rendkívül magas szintűnek szánt kezdeményezés elindítását. Ennek a feladata az lett volna, hogy jelentést készítsen arról, miként lehetne növelni az EU védelmi képességeit, és feltárja a stratégiai beruházási hiányosságokat. Kallas pár nappal korábban jelentette be a kezdeményezést, azzal a céllal, hogy „a biztonság és védelem legkiválóbb elméi közül néhányan összegyűljenek, és valóban a megszokott kereteken kívüli megoldásokkal álljanak elő”.

Az uniós diplomáciai szolgálat szerint az EU-nak fel kell gyorsítania védelmi felkészülését, különben könnyen felkészületlenül érheti egy válság, miközben egyes tagállamok inkább húzzák az időt, mintsem új ötletekkel állnának elő.

A szándék az volt, hogy sürgető légkört teremtsenek, felgyorsítsák az európai védelmi képességhiányok felszámolását, és világos irányt szabjanak a februári Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia előtt, miközben az amerikai kormány az év végéig elkészíti csapatállomásoztatási felülvizsgálatát.

 – mondta névtelenséget kérve egy uniós tisztviselő az Euronewsnak. „Egyes tagállamok úgy érezték, hogy jelenleg nem ez a megfelelő út.”

Kaja Kallas volt miniszterelnök, és nem tudja, hogy egyeztetni kell?

Az ellenállás élére az európai hírportál szerint Olaszország állt.

A pénteken olasz kormányzási rekordot döntött Giorgia Meloni ellenzésének prózai oka volt. A testületbe ugyanis a brüsszeli főkülpolitikus az olasz kormányra fittyet hányva egy olyan személyt is betett volna, aki Guido Crosetto védelmi miniszter egyik komoly politikai ellenfele. Az olasz ANSA hírügynökség szerint Roberta Pinotti volt, aki korábban védelmi miniszterként szolgált Matteo Renzi és Paolo Gentiloni balközép kormányaiban.

Franciaország és több más ország szintén kifogást emelt a szakértői csoport ellen, hangsúlyozva, hogy azt miniszteri szinten előzetesen nem vitatták meg, és a kezdeményezés a legtöbb európai kormányt váratlanul érte.

Aazok az országok, amelyek képviselve lettek volna a testületben, a kiválasztott személyeket kifogásolták; azok pedig, amelyek kimaradtak, nehezményezték, hogy nem kaptak helyet az asztalnál.

Három uniós tisztviselő, akik a téma érzékenysége miatt névtelenséget kértek, rendre „rossz menedzsmentnek”, „szerencsétlennek”, illetve „óriási elk*rásnak” nevezte a történteket – jelezve, milyen széles körű elégedetlenséget váltott ki az ügy kezelése.

– fejezte ki elképedését az egyik diplomata. 

Kivennék Kallas alól a széket, ő persze ellenzi

Az EU külpolitikai főképviselője többször összecsapott Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel arról, hogy ki irányítja az unió külpolitikáját – emlékeztet a Euronews. Von der Leyen egy általa „geopolitikai Bizottságnak” nevezett modell kialakítására törekedett. Az Izraellel fenntartott kapcsolatok az intézményi konfliktus egyik fő ütközőpontjává váltak.

Ez a személyes és intézményi összeütközés egyre inkább összefonódott az EU külpolitikai döntéshozatalának reformjára irányuló visszatérő felhívásokkal.

A legújabb francia–német javaslat már azt mérlegeli, hogy a Kallas fő intézményi hátterét képező EEAS-t a Bizottság hatáskörébe helyezzék, igaz, megerősített feladatkörrel. Az uniós külügyminiszterek múlt heti, írországi informális találkozója után Kallas visszautasította ezt a javaslatot.