Csőszi Attila szerdán a Facebookon közzétett videójában és bejegyzésében közölte: a képviselők egyetértettek abban, hogy a testület érdemi és hatékony működéséhez „igazán erős, az ügyet jól ismerő szakemberekre van szükség”.

A TI jelölését azzal indokolta, hogy elengedhetetlen egy olyan független szervezet szakmai tapasztalata, amely hosszú évek óta foglalkozik a korrupció, a közpénzek átláthatóságának és az állami intézmények számonkérhetőségének kérdéskörével.

A bizottság elnöke hangsúlyozta: a csütörtöki ülésen a testület szavazni fog a szakértő kijelöléséről.

Most eldől, hogy a bizottság ellenzéki tagjai támogatják-e a munka érdemi előrehaladását, segítik vagy hátráltatják, hogy megtaláljuk az igazi felelősöket

– fogalmazott Csőszi.

A jelölés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a TI Magyarország jogi igazgatója az a Ligeti Miklós, aki korábban versenyben volt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségéért is.

Nem a nyomozó hatóságokat helyettesítik

A vizsgálóbizottság felállítását a Tisza Párt frakciója kezdeményezte, a testület pedig augusztus 26-án, szerdán kezdte meg a hivatalos munkáját.

Csőszi Attila korábban már nyomatékosította: a bizottságnak nem az a rendeltetése, hogy átvegye a nyomozó hatóságok feladatait. Nem is terveznek együttműködni a Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) és az ügyészséggel, amelyek jelenleg két párhuzamos nyomozást folytatnak a jegybank ügyeivel összefüggésben – az egyik eljárást pénzmosás, a másikat hűtlen kezelés gyanújával indították.

A parlamenti vizsgálóbizottság célja ezzel szemben kifejezetten az MNB-ügy „politikai szálainak” felgöngyölítése. Azt kívánják tisztázni, hogy kik voltak a jegybank és az alapítványi hálózat körüli több százmilliárd forintos közpénzherdálás és magánzsebekbe juttatás tényleges politikai felelősei, kulcsszereplői és haszonélvezői.

Kósa Lajossal és Bánki Erikkel kezdenének

A testület feladata a Magyar Nemzeti Bank köré épített alapítványi és céghálózat működésének átvilágítása, a döntéshozók megnevezése, valamint a közpénzek útjának pontos feltérképezése. Az elnök korábbi nyilatkozata szerint a vizsgálatban nem lesznek tabuk: górcső alá veszik többek között a kecskeméti egyetemi alapítvány százmilliárdos befektetéseit is.

A bizottság az augusztus végi alakuló ülésén már elfogadta részletes munkatervét, és határozott a jegybanktól bekérendő adatok köréről is. Korábbi döntésük alapján az első meghallgatásokra Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselőket idéznék be a testület elé.