Jövő szerdán és csütörtökön hallgatja meg a Médiatanács elnöki posztjára pályázókat az Országgyűlés Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottsága – határoztak a testület tagjai szerdán. A bizottság alakuló ülésén Hantosi István (Tisza) elnök elmondta, 15 pályázat érkezett a művelődési bizottság kiírására, ebből egy nem tartalmazta a felhívásban is előírt szakmai koncepciót.

A testület a többi, 14 pályázót nyilvános ülésen hallgatja meg

– tette hozzá, elmondva azt is, a meghallgatást követően nem azonnal döntenek, hanem kellő időt biztosítanak a képviselőknek és a szakmai szervezeteknek álláspontjuk kialakítására.

A héttagú Médiatanács három-három tagjára a kormánypárti és az ellenzéki frakciók tesznek javaslatot. A frakciók által jelölt tagok megbízatása négy évre, de legfeljebb a következő Országgyűlés megalakulásáig tart, az elnök mandátuma – a kormányzati ciklusok között átmentet biztosítva – pedig ötéves.

A tiszás politikus szólt arról is, hogy a pályázatok 100-150 oldalasak, van amelyik 200 oldal felett van. Úgy folytatta, az értékelési szempontok nagyon hasonlítanak a szakmai szervezetek által közzétettekhez.

Az MTI szerint a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete honlapján olvasható az eseti bizottságba tagokat delegáló szervezetek nyilvános tájékoztatója a Médiatanács elnöki tisztségére benyújtott pályázatok szakmai értékelési szempontjairól. Az értékelési területek között van különböző súlyozással a

• szabályozási és jogi szakértelem,
• az intézményvezetési és szervezeti kompetencia,
• a függetlenség, integritás és összeférhetetlenség-kezelés,
• a médiaszabadság,
• pluralizmus és alapjogi mérlegelés,
• a szakmai életút,
• teljesítmény és reputáció,
• a gyakorlati médiapiaci és technológiai ismeretek,
• valamint a stratégiai jövőkép,
• és vezetői program.

Az eseti bizottság ülésén Molnár-Bíró György (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete) a nemzetközi tapasztalatok, Bujdosó Andrea (Tisza) a szervezeti-gazdálkodási tapasztalatok figyelembevételét javasolta, amivel a testület egyetértett.

Hantosi István elmondta azt is, a testület pontozza a jelölteket, majd a művelődési bizottság elé terjeszti, kit javasol a Médiatanács élére. Megjegyezte, tudomása szerint a frakciók már jelöltek tagokat, őket a művelődési bizottság hallgatja meg.

Kitért arra, hogy csak az országgyűlési képviselő tagok szavazhatnak a bizottság ülésén, de csak azokról a jelöltekről dönthetnek, akiket a szakmai szervezetek egyharmada támogat. „Ez biztosítja, hogy a jelölés ne váljon pártossá” – idézi az MTI Hantosit. 

Elmondása szerint, ha a művelődési bizottság nem támogatja az eseti bizottság által javasolt pályázót, attól a pályázat nem lesz eredménytelen, hanem „megnézik”, tudnak-e újabb jelöltet javasolni. Az elnök továbbá azért nevezte jelentősnek a bizottság működését, mert a rendszerváltást követően egyetlen jogszabály sem írta elő, hogy

A bizottság egyhangúlag fogadta el a Médiatanács elnöki tisztségének betöltésére jelentkező személyek nyilvános meghallgatásáról szóló, valamint a Médiatanács elnöki tisztségének betöltésére jelentkező személyek pályázatának szakmai értékeléséről szóló határozatot.

A bizottság elnöke közölte, a határozatokat az eseti bizottság honlapján teszik közzé.

A parlament művelődési bizottsága július 27-én döntött a Médiatanács elnöki tisztségének betöltésére vonatkozó nyilvános pályázat szövegéről, majd benyújtotta az Országgyűlésnek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatot.

Az eseti bizottságnak Hantosi Istvánon és Bujdosó Andreán kívül tagja Németh Balázs (Fidesz), aki a testület alelnöke, valamint Schummer Orsolya (Tisza) és Szabadi István (Mi Hazánk).

Ki lehet a Médiatanács elnöke? 

A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki

• az országgyűlési képviselők választásán választható,
• büntetlen előéletű,
• nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
• valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

Továbbá az alábbi szakmai feltételek legalább egyikének megfelel:

• legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal rendelkezik;
• a média- vagy a telekommunikációs iparágban legalább ötéves vezetői gyakorlattal rendelkezik;

vagy

• a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozattal vagy legalább tízéves felsőoktatási oktatói gyakorlattal rendelkezik.

Váratlanul visszalépett az NMHH egyik elnökjelöltje

Szekeres Zoltán kedden még terveiről mesélt, miután beadta pályázatát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöki posztjára. Szerda délután viszont már egy levélben tájékoztatta az interjút készítő Media1-et, hogy visszavonta jelentkezését.

A szakember hozzátette, hogy az email-t elküldte a pályázatot kiíró Országgyűlés Művelődési Bizottságának is. Állítása szerint egy szakmai szervezetet öncélú támadások értek a jelentkezése nyilvánosságra kerülése után. Levelét teljes terjedelemben közöltük, amely itt érhető el.