GazdaságSzerző: economx 3 napja 27 percnyi olvasás
Tavaly újra veszélyes hellyé váltak a munkahelyek Magyarországon. Még az irodisták sem voltak biztonságban....
A tavalyi év a magyar munkahelyeken sem volt könnyű. A Szociális és Családügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta a jelentését a nemzetgazdaság 2025. évi munkavédelmi helyzetéről, amelyben többek között arra jutott, hogy a munkabalesetek nagy része elkerülhető lenne, ha a munkáltatók és a munkavállalók betartanák az előírásokat.
De nem tartják be.
A jegyzőkönyvek a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó és a halálos kimenetelű munkabaleseteket rögzítik. Ezek száma 2021-től 2024-ig folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, majd 2025-ben a korábbi évekhez viszonyítva emelkedés volt tapasztalható.
Az összes munkabaleset:
A halálos munkabalesetek száma:
A minisztérium szerint a balesetek okainak vizsgálatakor kiderült, hogy a baleset kiváltó oka gyakran a munkavállaló szabálytalanság is volt, melynek hátterében szinte minden esetben megállapítható a munkáltatói mulasztás.
A munkavállalói felelősség megállapításakor jellemzően a figyelmetlenség, a szabályszegő, utasításellenes magatartás volt a baleset oka, a munkáltatói felelősség jellemzően a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek biztosításának elmulasztásában jelent meg, például balesetveszélyes munkaeszköz rendelkezésre bocsátása, egyéni védőeszköz biztosításának hiánya, a munkavégzéssel kapcsolatban szükséges utasítások elmaradása, és esetenként a gyenge színvonalú munkabiztonsági szaktevékenység ellátása (üzembehelyezés, biztonsági felülvizsgálat, kockázatértékelés, oktatás hiányosságai).
Szakágazatok szerint a legtöbb halálos munkabaleset az építőiparban (16), a második legtöbb a szállítás, raktározás ágazatban (12) történt, viszont ez utóbbiak szinte kivétel nélkül közúti közlekedés során következtek be, így nem munkavédelmi okokra vezethetők vissza. A munkavállalók létszámát figyelembe véve a halálos munkabaleseti gyakorisági mutatók alapján az építőipar és a mezőgazdaság a két legveszélyesebb ágazat.
A foglalkoztatottak számának szempontjából vizsgálva a halálos munkabalesetet szenvedett munkavállalók közül
| Terület | Összes munkabaleset | Halálos | Súlyos csonkulás | Egyéb súlyos | Súlyos összesen | Csonkulásos összesen |
| Budapest | 3817 | 7 | 1 | 4 | 12 | 19 |
| Baranya | 844 | 2 | 0 | 4 | 6 | 5 |
| Bács-Kiskun | 1049 | 3 | 1 | 5 | 9 | 14 |
| Békés | 542 | 2 | 1 | 3 | 6 | 9 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 1210 | 1 | 1 | 5 | 7 | 6 |
| Csongrád-Csanád | 715 | 2 | 0 | 0 | 2 | 6 |
| Fejér | 1148 | 7 | 3 | 7 | 17 | 9 |
| Győr-Moson-Sopron | 1146 | 1 | 0 | 0 | 1 | 4 |
| Hajdú-Bihar | 992 | 3 | 3 | 2 | 8 | 10 |
| Heves | 704 | 2 | 3 | 1 | 6 | 9 |
| Komárom-Esztergom | 1053 | 4 | 3 | 0 | 7 | 12 |
| Nógrád | 354 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| Pest | 2717 | 11 | 4 | 4 | 19 | 14 |
| Somogy | 737 | 6 | 1 | 2 | 9 | 8 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 953 | 1 | 4 | 4 | 9 | 13 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 730 | 1 | 3 | 2 | 6 | 11 |
| Tolna | 565 | 4 | 0 | 4 | 8 | 4 |
| Vas | 601 | 1 | 0 | 2 | 3 | 3 |
| Veszprém | 788 | 4 | 1 | 4 | 9 | 5 |
| Zala | 415 | 2 | 0 | 1 | 3 | 6 |
| Külföld | 172 | 1 | 0 | 0 | 1 | 2 |
| Összesen | 21252 | 65 | 29 | 54 | 148 | 173 |
Érdekesség továbbá, hogy a munkaegészségügyi vizsgálatok során 2025-ben 3 793 791 (2024-ben 3 414 360) kóroki tényezőnek kitett munkavállalót regisztráltak a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok. Az előző évi adatokat figyelembe véve ez 11,1 százalékos emelkedést mutat.
Úgy látják, a munkahelyen jelenlévő egészségkárosító kockázatok trendje az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Míg korábban a vezető helyen a zaj és a baleseti veszély állt (például a nehéziparban), napjainkban a fokozott pszichés megterhelés, a pszichoszociális és az ergonómiai kóroki tényezők állnak. Ebben jelentős szerepet játszanak az új, iroda típusú munkahelyek. Emellett továbbra is kiemelkedő a biológiai kóroki tényezők részaránya. Ehhez kapcsolódik, hogy az alapszolgálatok 2025-ben 61 196 (2024-ben 68 880) munkakörhöz kapcsolódó védőoltást adtak be. Ez viszont 11 százalékos csökkenés az előző évhez viszonyítva.