A mesterséges intelligencia már nemcsak kérdésekre válaszol vagy szövegeket ír, hanem konkrét üzleti feladatokat is képes végrehajtani – erről beszélt a Portfolio Lendületben a Hazai Vállalatok 2026 konferencián tartott előadásában Murvai Tamás, az AI Path Pro alapítója, automatizálás- és mesterséges intelligencia-szakértő. A szakember szerint a KKV-k számára az AI valódi értéke nem önmagában a technológiában, hanem az automatizálható folyamatokban rejlik.

Murvai saját példával mutatta be, mire képesek az új AI-ügynökök. Egy természetes nyelvű utasítás alapján a rendszer kikereste az e-mail-fiókjából az adott időszakban beérkezett számlákat, felismerte az eltérő megnevezéseket, kiszűrte a duplikátumokat, átnevezte a fájlokat, majd becsomagolva továbbította azokat a könyvelőnek.

Az előadó szerint ez jól mutatja, hogy az AI ma már nem pusztán digitális asszisztens, hanem egyre inkább operatív munkatárs. Ugyanakkor figyelmeztetett: nem minden feladatot szabad azonnal automatizálni. Példaként említette, hogy a számlák könyvelőnek történő továbbítása kontrollálható folyamat, míg ügyféllevelek automatikus megválaszolását már nem bízná felügyelet nélkül egy modellre.

Murvai szerint a KKV-k és a nagyvállalatok működésében közös, hogy rengeteg adat továbbra is e-mailekben, Excel-fájlokban és dokumentumokban él. Egy fiktív vállalati példán keresztül bemutatta, hogy az AI több adatforrásból, marketing-, értékesítési, ügyfél- és pénzügyi adatokból, képes vezetői helyzetelemzést, dashboardot, prezentációt és ellenőrizhető Excel-fájlt készíteni.

A bemutatott esetben az AI arra jutott, hogy a vállalat problémája nem a leadmennyiség hiánya, hanem a gyenge konverzió, az ügyfélmegtartási gondok és a termékoldali hiányosságok.

A szakértő szerint az AI akkor teremt üzleti értéket, ha meglévő fájdalompontokat, ismétlődő adminisztratív feladatokat vagy döntés-előkészítési folyamatokat gyorsít fel.

Az AI az egy eszköz. Az érték az automatizáció”

– hangsúlyozta.

Murvai ugyanakkor óvatosságra intett: semmit ne automatizáljunk anélkül, hogy legalább ötvenszer kipróbáltuk volna. Szerinte a KKV-k előtt ma már nem elsősorban technológiai akadály áll, hanem az, hogy merik-e a mesterséges intelligenciát bátran, de kontrolláltan beépíteni a mindennapi működésükbe.

Az AI már milliárdos külföldi forgalmat hozhat, de a felelősség továbbra is az emberé

A mesterséges intelligencia már nem kísérleti technológia a magyar KKV-k számára: van, ahol nemzetközi terjeszkedést, máshol hatékonyságnövelést, döntéstámogatást vagy éppen jogi kockázatok kezelését segíti - erről beszélgettek a konferencia zárópaneljének résztvevői, Galajda Péter, a Mayer Szörp ügyvezető-tulajdonosa, Kaszás Anikó, a Solvelectric Technologies Kft. ügyvezetője, Lakatos Gergely, a JEUNE alelnöke, Pörzse Norbert, a Vágyaim.hu webáruház alapítója, valamint Dr. Sulyok Ádám Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának vezetője.

Pörzse Norbert konkrét üzleti eredményekről számolt be: a Vágyaim.hu korábban fordítóirodákkal dolgozott, ami lassú és drága folyamat volt, különösen több mint tízezer termék mellett. A ChatGPT-alapú fordítási megoldás bevezetése után azonban három év alatt 27 országban nyitottak webáruházat.

Most a forgalmunknak a 35 százaléka, több mint 1 milliárd forint jön külföldről, és ez ChatGPT nélkül lehetetlen lett volna”

– mondta Pörzse. Hozzátette: egy teljes termékadatbázis lefordítása korábban akár több millió forintba került, míg ma ennek töredékéből megoldható.

A jogi kockázatokra Dr. Sulyok Ádám Miklós hívta fel a figyelmet. Szerinte a vállalkozásoknak különösen óvatosnak kell lenniük, ha védett tartalmakat, szellemi tulajdont vagy üzleti titkokat töltenek be AI-rendszerekbe.

„Ha van ilyenfajta oltalmunk, akkor kétszer is gondoljuk meg, hogy beletesszük-e” – fogalmazott. Hangsúlyozta: a szerző vagy feltaláló továbbra sem lehet mesterséges intelligencia, csak ember, ugyanakkor például AI által generált logó bizonyos esetekben védjegyoltalmat kaphat.

Galajda Péter a gyártási oldalról közelítette meg a kérdést. A Mayer Szörpnél a mesterséges intelligencia egyelőre nem magában a manufakturális gyártásban, hanem az adatok gyűjtésében és a későbbi optimalizációban kaphat szerepet.

„Minden egyes főzést le kell mérnünk, és gyűjtjük az adatokat, mert ha minden főzésről megvan az adat, akkor az optimalizációban nagyon sokat tud segíteni majd az AI” – mondta. Ugyanakkor jelezte: a hatékonyságnövelésnek emberi korlátai is vannak. „Fontos, hogy a kollégák is túléljék ezt a hatékonyságnövelést, és jókedvvel jöjjenek be másnap is dolgozni.”

Kaszás Anikó szerint az elektronikai iparban az automatizáció régóta jelen van, ezért az AI nem feltétlenül a gyártósoron hoz újdonságot, hanem a hatékonyság elemzésében és az időrabló feladatok kiváltásában. „Az AI-jal nem leépíteni kellene és helyettesíteni a munkavállalókat, hanem azokat az időrabló folyamatokat kiváltani, amik megterhelőek” – mondta.

Lakatos Gergely szerint az AI használatával felszabaduló időt tudatosan kell újraosztani. „Az időrabló folyamatokat, ha rábízzuk egy ilyen eszközre, akkor a maradék időt kreatív energiákra tudjuk fordítani” – fogalmazott. Szerinte a mesterséges intelligencia nem a gondolkodást váltja ki, hanem átalakítja azt, miközben a felelős döntés továbbra is a cégvezetőé.

A panel egyik fő tanulsága az volt, hogy az AI megtérülése nem mindig azonnali. A résztvevők szerint először időt takarít meg, később költséget csökkenthet, végül pedig új bevételi lehetőségeket teremthet. Ehhez azonban célokra, mérésre és felelős használatra van szükség.

Címlapkép forrása: Berecz Valter