economx Gazdaság

Budapestnél 0 centiméteren a Duna, megszólalt a Fővárosi Vízművek

Szerző: economx 3 napja 2 percnyi olvasás


Budapestnél 0 centiméteren a Duna, megszólalt a Fővárosi Vízművek

Szerda délelőtt elérte a 0 centiméteres szintet a budapesti vízmérce. Noha ez rendkívül alacsony vízállásnak számít, senkinek sem kell attól tartania, hogy kiszáradt a folyómeder. Érdemes tisztázni, valójában mit fejez ki ez a nulla, és hogyan befolyásolja a főváros ivóvízellátását.


„Budapestnél 0 centiméteren a Duna – de ez nem azt jelenti, hogy nincs benne víz” – olvasható a Fővárosi Vízművek Facebook-bejegyzésében.

De mit is jelent ez pontosan? A híradásokban emlegetett vízállás nem a meder mélységét mutatja, hanem egy viszonyítási pontot: a Vigadó téri mérce rögzített alappontját (nullpontját). Ez a szint pontosan 94,97 méterrel található a Balti-tenger alapszintje felett.

A 0 centiméteres érték csupán annyit fejez ki, hogy a Duna felszíne pillanatnyilag éppen egy magasságban van ezzel a rögzített ponttal.

A skála kialakításához több mint két évszázadot kell visszatekintenünk az időben:

  • Budán 1817-ben telepítették az első vízmércét, a rendszeres állami megfigyelések pedig 1823-ban indultak meg.
  • A nullpontot kezdetben a korszakban addig mért legkisebb vízszintekhez lőtték be, ám a későbbi folyószabályozások és a meder természetes alakulása miatt ezt idővel módosítani kellett.
  • A mai Vigadó téri mérce alappontját végül 1943-ban süllyesztették lejjebb egy méterrel, méghozzá az 1834-es aszályos időszak rekordalacsony szintjéhez igazítva (amely lényegében hajszálpontosan megegyezett a mai értékkel).

A Duna vízállása azóta elérte ezt az alappontot is.

Ha a vízszint tovább süllyed, a mérce akár negatív előjelű számokat is mutathat majd – ez azonban továbbra sem a víz hiányát jelzi.

Szemléltetésképpen: ma reggel, amikor a mérce még 3 centiméteren állt, másodpercenként mintegy 695 köbméternyi víztömeg hömpölygött át a fővároson.

Így a tegnap mért 1 centiméteres történelmi mélypontot érő vízszint is könnyebben átlátható.

Mi történik ilyenkor az ivóvízzel?

Budapest lakossága nem közvetlenül a nyílt folyóból kapja a vizet: az ellátás parti szűrésű kutakra támaszkodik. A Duna vize a meder természetes homokos-kavicsos rétegein keresztül szűrődve és tisztulva jut el a kutakig, a folyamatban pedig a felszín alatti vízkészletek is aktív szerepet játszanak.

A Duna bajai mellékága, a Sugovica alacsony vízállásnál 2026. július 11-én.
A Duna bajai mellékága, a Sugovica alacsony vízállásnál 2026. július 11-én
Fotó: MTI/MTVA / Kacsúr Tamás

Az extrém alacsony vízállás természetesen fontos üzemeltetési feladatot jelent a szakemberek számára. Egyes kutakhoz ilyenkor kevesebb víz érkezik, ami mérsékli a kapacitásukat. A víztermelést ezért folyamatos átcsoportosítással szabályozzák: a stabilan működő, mélyebb kutak és vízbázisok nagyobb terhelést vesznek át, míg a gyengébb vízhozamú kutakat kímélik.

Mivel a vízellátó rendszer jelentős kapacitástartalékokkal bír, a jelenlegi extrém alacsony vízszint mellett is maradéktalanul biztosított Budapest zavartalan ivóvízellátása.

A mért „nulla” tehát pusztán egy műszaki skála alappontja, nem pedig a Duna feneke – a budapesti csapokból továbbra is a megszokott módon folyik a víz.

ad

További tartalom Önnek