GazdaságSzerző: portfolio 3 napja 5 percnyi olvasás
Mi lenne, ha nem annuitásosan törlesztenénk a hiteleinket, hanem például a sokkal érdekesebb svájci gyakorlatokat követnénk? Mi vár az európai bankrendszerre és a tőkepiacra, ha teljesítjük a Draghi-jelentés elvárásait? Mit mondanak az ország pénzügyeiről a Pénzügyminisztérium és az MNB vezetői? És mit árulnak el a pénzügyek jövőjéről a mai fiatalok szokásai? Sok más mellett ezekről is szó lesz 2 hét múlva a Portfolio Future of Finance 2026 konferenciáján, ahol mindenki ott lesz, aki számít a pénzügyekben, nem érdemes tehát lemaradni.
A hazai pénzügyi szektor gyökeres változások küszöbén áll, ami azonnali alkalmazkodást és sok esetben teljes szemléletváltást követel. Konferenciánk páratlan lehetőséget kínál arra, hogy a szakma döntéshozóival és innovátoraival találkozva felkészüljön a legfontosabb kihívásokra. Panelbeszélgetéseinken megvitatjuk az eurókonvergencia és a lehetséges euróbevezetés szektorokra gyakorolt hatásait, valamint az új kormány alatti állami ösztönzők – mint az Otthon Start, a Széchenyi Kártya és más hitelprogramok – várható sorsát. Átfogó képet adunk a vagyonkezelést érintő paradigmaváltásról is, elemezve a vagyonadó, az új intézkedések és a fokozódó tulajdonosi transzparencia következményeit, emellett
górcső alá vesszük a vállalati szférát irányító pénzügyi-gazdasági igazgatók (CFO-k) 2026 utáni, újraformálódó szerepkörét.
Egy kis ízelítő az 1. szekció impozáns programjával:
Nézzünk három példát részletesebben is a konferencia várható témái közül!
Európának évente mintegy 1400 milliárd eurós beruházási hiányt kellene ledolgoznia,
csakhogy a kontinens finanszírozási rendszere továbbra is döntően az agyonszabályozott bankrendszerre támaszkodik. Az Oliver Wyman Európai Bankszövetségnek készített elemzése szerint a bankrendszer nélkül nem finanszírozható a növekedési fordulat, a jelenlegi prudenciális keretrendszer azonban éppen a hitelezési kapacitás bővítését korlátozza. A jelentés szerint a globális pénzügyi válság után megerősített szabályozás javította a bankok ellenálló képességét, de mára túlzottan összetetté és helyenként aránytalanná vált: a magas tőkekövetelmények, az egymást átfedő pufferek és a széttagolt felügyeleti rendszer jelentős mennyiségű tőkét kötnek le.
Ahhoz, hogy az Európai Unió gazdasága növekedni tudjon, innovatív maradjon és megőrizze stratégiai függetlenségét, elengedhetetlen egy rugalmas, ütésálló bankszektor. Bár az elmúlt tizenöt év reformjai stabilabbá tették az uniós pénzintézeteket, az Európai Bizottság friss, július 17-i értékelése szerint a rendszer mára részben saját fejlődésének akadályává vált. A nemzeti határok mentén fennmaradt széttagoltság, a túlzott bürokrácia, a párhuzamos adatszolgáltatás és a nemzetközi sztenderdek merev alkalmazása mind megköti a bankok kezét. Emiatt nehezebben tudják finanszírozni a kontinens technológiai és beruházási felzárkózását. Brüsszel ezért most átfogó reformcsomagon dolgozik. A cél, hogy a pénzügyi stabilitás feláldozása nélkül bontsák le a bürokratikus akadályokat: megkönnyítenék a határokon átnyúló működést, egyszerűsítenék a tőkekövetelményeket, és újragondolnák a betétbiztosítási rendszert. A Bizottság ezzel egészségesebb egyensúlyt teremtene a túlzott kockázatkerülés és a gazdaság stabil finanszírozása között.
A témáról a Future of Finance konferenciáján Farkas Ádám fog előadást tartani, akit nemcsak a CIB Bank és az Allianz Bank, hanem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábbi elnökeként és az Európai Bankhatóság (EBA) egykori vezérigazgatójaként is ismerhet a szakmai közönség, 2020 februárja óta pedig a londoni székhelyű Európai Pénzügyi Piaci Szövetség (AFME) vezérigazgatója, és mint ilyen, átfogó képpel rendelkezik nemcsak az európai bankszabályozásról, de a bankok piaci jövőképéről és az európai tőkepiac kiugrási lehetőségeiről is.
Nagy előrelépést jelentene a magyar lakáshitelezésben, ha végre túllépnénk a hagyományos annuitásos hitelek szűk keretein – ahogy azt sok más országban már megtették. Egy pályakezdőnek jó eséllyel évről évre nő a fizetése, a bankok viszont ezt a mostani rendszerben nem igazán veszik figyelembe, így sokan elesnek attól, hogy jobb, értékesebb lakást vehessenek. A Hitelintézeti Szemle egyik tavalyi számában Incze Zsombor tanulmánya pont erre kínált megoldást: egy új, rugalmasabb törlesztési modellt, amely
figyelembe veszi a jövedelmek várható növekedését is.
Nem ez volt az egyetlen tanulmány az utóbbi éveken, amely hasonló kérdéseket boncolgatott. „Életciklus és törlesztőrészlet” címmel Kovács Levente és Nagy Ernő 2020-ban a Közgazdasági Szemlében a reálértékben állandó hiteltörlesztés jövedelemoldali lehetőségeit elemezte, és a magyar háztartási adatokat elemezve megvizsgálta, hogyan írható le az életciklus-elmélet a lakossági jövedelem és vagyon alakulásában, így a hitelezésben. Ezek alapján egy egyszerű modell alkotásával azt vizsgálták, hogy alkalmazható-e a reálértékben állandó törlesztőrészlet és életciklus-jövedelem módszere a lakáshitelezésben. Következtetéseinkben rámutattak, hogy a két kérdéskör összekapcsolása lehetséges, amivel a lakáshitelezésben rejlő lehetőségek bizonyos feltételek között még inkább kiaknázhatók.
A témáról Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke fog beszélgetni a két tanulmány egy-egy szerzőjével, Incze Zsomborral és Kovács Leventével a Future of Finance 2026 konferencián.
Az ember egy életkort tart általában tökéletesnek: a sajátját, az összes többi generáció fura. Tinédzserként ugyanolyan idősnek látjuk a 30 és a 60 év felettieket, majd ahogy haladunk előre a korban, úgy változik. 1995-től kezdve egyre nagyobb teret nyert az életünkben az internet, a Z generáció együtt fejlődik vele, ide egészen a 2009-ig született emberek tartoznak. A 2010 után megszületettek alkotják az alfa generációt, ők már mobiltelefonnal a kezükben jöttek világra, teljesen a digitális világban élik az életüket. A digitális tartalom hatására jelentősen csökken a koncentrációs képesség: az első generációk gyermekei 12-15 percig tudtak figyelni a tanárra, a Z generációnál ez 3, az alfa generációs iskolásoknál pedig már csak 2 perc.
De mindez hogyan hat a pénzügyek intézésére, ez hat-e egyáltalán, vagy valami egészen más?
Milyen motivációk, félelmek és inspirációk befolyásolják azt, ahogy a fiatalok a pénzügyek világában mozognak?
Steigervald Krisztián 1999 óta foglalkozik a generációkkal kutatóként, majd tanácsadóként. Jelenleg több vállalat, sport szövetség életében működik közre, mint tréner, mentor, előadó, és a fiatalok pénzügyeiről szóló előadása nagy érdeklődésre tarthat számot a Future of Finance 2026 konferencián is.
Címlapkép forrása: Portfolio
Napi