GazdaságSzerző: portfolio 3 napja 5 percnyi olvasás
Az energiaköltségek a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) teljes működési költségének 4–10 százalékát teszik ki, miközben a magyar cégek európai összevetésben a három legmagasabb gázár egyikét fizetik. A piaci bizonytalanságok és az ismét emelkedő árak mellett a rugalmas fogyasztás és az energiatárolás jelentheti a megoldást – fejtette ki Szalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője a "Lendületben a hazai vállalkozások 2026" elnevezésű rendezvényen. Az energia ára ma már nem egyszerű költségsor a vállalkozások életében, hanem a versenyképesség egyik meghatározó tényezője - derült ki az előadást követő energiapiaci panelbeszélgetésében.
Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása és az energiaszektor átrendeződése óta az energiaárak rendkívül volatilissá váltak. A földgázárak az elmúlt időszakban olyan meredek emelkedésnek indultak, amilyenre a 2022-es energiaválság óta nem volt példa, és a jegyzések már a 2022. decemberi szinteket közelítik. Ennek hátterében részben a gáztárolók viszonylag alacsony, jelenleg 70 százalék körüli töltöttsége áll, ami folyamatos keresletet generál a piacon, miközben a kínálati oldalon nem várható bővülés.
A földgáz drágulását a villamos energia ára is leköveti. A villamosenergia-árak nemrégiben elérték a 150–151 euró/megawattórás (MWh) szintet, ami egyetlen hónap alatt közel 30 eurós drágulást jelent. A szakember szerint ez a trend szeptember közepéig biztosan nem fog változni. Az őszi időszakban további kockázatot jelenthet a térség vízi erőműveinek alacsony kapacitása, valamint a Paksi Atomerőmű esetleges hűtési nehézségei az októberben várható alacsony dunai vízállás miatt (hasonlóan a 2018-as helyzethez), ami tovább hajthatja felfelé a balkáni és a hazai árakat.
Bár a kedvező euróárfolyam némileg tompítja a hatásokat, a beszerzési időzítés kulcsfontosságú. Tavaly decemberben, amikor a gáz ára 30 euró/MWh körül alakult, az E.ON ügyfeleinek 60 százaléka fixálta le szerződését; ők most lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint azok, akiknek a jelenlegi, 70 euró körüli árszinten kell szerződniük.
Míg korábban a fogyasztáscsökkentésre, majd a saját termelésre fókuszáltunk, ma már a rugalmas energiafogyasztás és a tárolás képessége vált a legfontosabb versenyelőnnyé.
A vállalkozások energiaköltségeit nem csupán az energiadíj, hanem a rendszerhasználati díjak is jelentősen terhelik. Idén április-májusban a kkv-knak átlagosan 14–15 forint/kilowattórás (kWh) rendszerhasználati díjat kellett fizetniük, ami egy 60 forintos átlagos áramdíj mellett 20–25 százalékos többletköltséget jelent. Ez komoly versenyhátrány a nyugat-európai versenytársakkal szemben, akik nem szembesülnek ekkora teherrel. Szalai Sándor kiemelte:
ha a szabályozó hatóság csökkenti ezeket a díjakat, a kereskedők azonnal átvezetik a változásokat a számlákon.
A jelenlegi magas árszinten a fix áras szerződések komoly kockázatot hordoznak, hiszen ha a geopolitikai feszültségek enyhülésével csökkennek a tőzsdei árak, a fixált szerződéssel rendelkező cégek kimaradnak az árcsökkenésből. Megolást jelenthetnek az olyan rugalmas konstrukciók, amelyeknél az ügyfél tőzsdei indexált áron szerződik, de a szállítási időszak alatt bármikor átválthat fix árra, amint a piaci szint kedvezőbbé válik. Emellett a szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerződésekben érdemes elkerülni az átvételi kötelezettséget (Take-or-Pay klauzulákat), hogy a gazdasági fellendülés okozta fogyasztási változások ne járjanak büntetéssel.
A hazai napenergia-termelés robbanásszerű növekedése új piaci helyzetet teremtett. A napsütéses órákban tapasztalható túltermelés miatt a napközbeni árak gyakran negatív tartományba esnek, ami azt jelenti, hogy
Magyarország esetenként fizet a külföldi partnereknek a felesleges áram átvételéért, majd később drágábban vásárolja azt vissza.
Erre a helyzetre reagálva vezette be az E.ON az új zónaidős, "Ritmus" elnevezésű tarifáját. A konstrukció lényege, hogy a vállalkozásoknak 35 százalékos kedvezményt biztosít a nappali (17:00-ig tartó) és az éjszakai időszakban, cserébe a 17:00 és 22:00 közötti csúcsidőszakban magasabb tarifát számol fel. A cél a fogyasztás eltolása a csúcsidőszakokról a túltermeléssel érintett órákra. Ezt a tarifát a tavaszi időszakban a kkv-k több mint 40 százaléka választotta.
Nem érdemes az állami támogatásokra várni az akkumulátoros beruházásokkal, mert a piaci alapú megtérülés már most is biztosított az árkülönbözet kihasználásával.
A napelem és az akkumulátoros tárolás kombinációja kulcsfontosságú az arbitrázslehetőségek kiaknázásában: a napközbeni olcsó áramot eltárolva a cégek kiválthatják a drága esti csúcsidőszaki fogyasztást. Magyarország távlati célja 4 gigawatt (GW) beépített akkumulátoros kapacitás elérése, de a beruházásokkal a szakértő szerint érdemes sietni, mert a hálózat telítődésével a tárolók nyereségessége csökkenhet.
A fenntarthatóság szintén közvetlen gazdasági tényezővé vált, különösen a banki finanszírozás és az ESG-követelmények miatt. Az E.ON ügyfeleinek jelenleg több mint 30 százaléka vesz igénybe zöldenergia-szolgáltatást, és a kereskedő képes akár a 100 százalékban zöldenergia-igényeket is kiszolgálni. Szalai Sándor hangsúlyozta, hogy az energiabeszerzések lebonyolításakor a külső tanácsadók véleménye mellett elengedhetetlen a közvetlen egyeztetés az energiakereskedőkkel, mivel a komplex tarifarendszerek és a rugalmas megoldások révén így érhető el a legnagyobb megtakarítás a vállalkozások számára.
Az energia ára ma már nem egyszerű költségsor a vállalkozások életében, hanem a versenyképesség egyik meghatározó tényezője - derült ki a rendezvény energiapiaci panelbeszélgetésében. A következő években azok a cégek kerülhetnek előnybe, amelyek pontosan ismerik saját fogyasztásukat, és nem megszokásból, hanem adatok alapján döntenek a fejlesztéseikről.
Kovács Kristóf, az ALDI Magyarország energetikai menedzsere szerint a kiszámíthatóság kulcskérdés. A vállalat jelentős mennyiségű villamos energiát használ fel, ezért évekre előre, több részletben vásárol energiát, hogy mérsékelje az ármozgások kockázatát. Emellett az üzletekben folyamatosan mérik a főbb fogyasztókat, például a hűtést, a világítást és a hőmérsékletet. A cél az, hogy a meglévő berendezések hatékonyabban működjenek, és ahol szükséges, korszerűbb technológiára cseréljék őket.
Petis László, az IL-PE Kft. cégvezetője úgy látja, az energiaintenzív iparágakban a rugalmasság életbevágó. A termelést ott érdemes szervezni, ahol az energia olcsóbban elérhető, akár hétvégi munkavégzéssel is. Szerinte a mérés az első lépés: gépekre és időszakokra lebontva kell látni a fogyasztást, mert csak így lehet eldönteni, mikor éri meg rögzített áron vagy változó piaci áron energiát vásárolni.
Boross Dávid, az Oázis Kertészeti Kft. ügyvezetője szerint nem minden vállalkozás tudja a működését az energiaárakhoz igazítani. Egy kereskedelmi hálózat nyitvatartása adott, de a fűtés, a hűtés, a napelemek és az automatikus vezérlések összehangolásával jelentős megtakarítás érhető el. Náluk a cél a fel nem használt energia csökkentése.
Lakatos Gergely, a Rockwood Quantum ügyvezetője szerint az energiagazdálkodást nem költségként, hanem fejlesztési lehetőségként kell kezelni. Ehhez személyre szabott megoldások, tárolók, napelemek és okos vezérlések összehangolása szükséges.
Lengyel Kristóf, a Pannon Építőműhely Kft. energetikai üzletág-igazgatója szerint nincs minden cégre érvényes recept. A jó döntés alapja az adat: a számlák, mérők és fogyasztási görbék elemzése. A vállalkozásoknak először tudást és időt kell befektetniük, mert csak így derül ki, melyik beruházás hoz valódi megtakarítást.
Címlapkép és fotók forrása: Portfolio
Napi