KülföldSzerző: origo 3 napja 2 percnyi olvasás
London etnikai tisztogatással vádolja a ciszjordániai izraeli telepesekkel.
London lépése várható volt, miután Nagy-Britannia volt az egyik legnagyobb kritikusa a gázai hadműveleteknek, a két ország viszonya pedig folyamatosan romlott. A brit-izraeli kapcsolatok fekete napja után azonban a bizalom visszaépítése borzalmasan sok időbe fog telni, már ha egyáltalán lehetséges.
A ciszjordániai izraeli telepesek kérdése eddig is konfliktusokat okozott, az európai-izraeli kapcsolatok pedig valódi fordulóponthoz értek. Nagy-Britannia lépését Izrael határozottan elutasította, miközben a brit zsidó közösség is elítélte a szankcionáló lépést.
Ciszjordániát az 1967-es hatnapos háború során Izrael foglalta el Jordániától, és azóta is megszállás alatt tartja. A területre azonban szigorú, az ENSZ által lefektetett szabályok vonatkoznak, miután a kétállami megoldás a palesztin-izraeli konfliktusra továbbra is az elsődleges cél.
Az egyik ilyen, ENSZ által lefektetett szabály volt, hogy az izraeli telepesek beköltözése a területre illegális. A hatnapos háború lezárása után azonban Izrael szeretett volna egy pufferzónát felépíteni az ország és a palesztin többségű területek közé, az első telepesek pedig el is indultak.
Az ő feladatuk azonban kezdetben valóban a határvédelem volt. Az eltelt évtizedek alatt azonban becslések szerint mintegy 700 000 zsidó telepes költözött a területre, a palesztinokkal való konfrontáció pedig mára már mindennapossá vált. A telepek ügye azonban múlt hónapban került ismét előtérbe, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy több mint 1200 ház építésére írtak ki tendert azt E1-es övezetben, Jeruzsálem és már a már meglévő Ma'ale Adumim telep között.
Ezzel lényegében az izraeli miniszterelnök jelezte, hogy komolyan gondolja azon korábbi kijelentését, miszerint Izrael továbbra is aktívan támogatni fogja a területre való betelepítését.
Habár London nem egyedül döntött, hiszen Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország is szankciókat vezetett be az izraeli telepek ellen, azonban az Egyesült Királyság nem véletlenül állt az ügy élére.
A bejelentés során Ed Miliband azonban még a szokottnál is radikálisabban arról beszélt, hogy a „terrorista izraeli telepesek” a palesztinok „etnikai tisztogatását” hajtják végre.
A válasz természetesen nem maradt el, Gideon Szaár izraeli külügyminiszter megvetendőnek nevezte a lépést, valamint jelezte, hogy Izrael innentől nem engedélyezi, hogy a brit hadsereg a továbbiakban kiképzést tartson a Palesztin Hatóság biztonsági erőinek. Nem sokkal később a külügyminisztérium közölte, hogy bezáratják a kelet-jeruzsálemi brit konzulátust és kiutasítják a brit képviselőket a kirjat-gáti Civil-Katonai Koordinációs Központból (CMCC).
Emellett Izrael belépési tilalmat rendelt el 12 brit parlamenti képviselővel szemben, akiket antiszemita és Izrael-ellenes tevékenységben vettek részt.
A brit kormány döntése kapcsán a külügyminiszter szájából egy másik nagyon érdekes mondat is elhangzott. Ed Miliband ugyanis azt mondta, hogy nem hiszi, hogy „a brit nép azt akarná, hogy a megszállást azzal támogassuk, hogy boltjainkban és szupermarketjeinkben befogadjuk a telepekről származó termékeket”.
A gázai hadművelet során pedig valóban megmutatkozott, hogy a brit társadalom egy jelentős része valóban ellenérzésekkel viseltetik Izrael iránt. Londonban szinte minden hónapban volt egy tüntetés, amelyen Palesztinát éltették az emberek.
Ez pedig nem csak Londonra, de szinte egész Európára igaz volt. Izrael szerint ugyanakkor a kontinensen folyamatosan növekszik az antiszemitizmus, ami végső soron nem választható el az illegális bevándorlástól, amivel az iszlám radikalizmus is megérkezett Európába.
Napi