„Kifogyhatatlan humorral és energiával küzdött a legyőzhetetlen kórral, az ALS-sel. Akkor is ha tudtuk, hogy ez a nap elkerülhetetlen, felfoghatatlan, hogy Béla nincs többé. Béla mindig azt mesélte, hogy a teraszukról látható meseszép etyeki panorámát ő festette. Márpedig, aki ilyet tud festeni, sosem hal meg igazán. Nyugodj békében, Béla!” - osztották meg a Karsai Dániel szellemi örökségének ápolása, az emberi jogokra vonatkozó ismeretek terjesztése, az ebben közreműködő személyek és szervezetek munkájának támogatása miatt létrehozott alapítvány oldalán.

– Ha holnaptól lenne rá lehetőség, élnék az eutanáziával, vállalnám, hogy elaltassanak! Felkészültem a halálra! Már akkor eldöntöttem, amikor kiderült számomra, hogy nincs visszaút. Ez egy szenvedés minden nap, minden percben. Volt olyan időszak, mintha kukacok mászkálnának a bőröm alatt, mostanában a gyógyszerek mellett fájdalmam csak akkor van, ha megfordítanak az ágyban, de a fulladások gyötörnek. A családom mellettem áll, a feleségem szeretetben ápol a nap 24 órájában, de őket is megszabadítanám a „szenvedéstől” – révedt maga elé szomorúan Béla, amikor a Blikk két éve meglátogatta.

Karsai Dániellel nagyon sokszor találkoztak, többször meghívta magához, nyáron a foci-EB idején is együtt nézték a meccseket. De a Parlamentbe és a választási bizottsághoz is közösen mentek. Béla a feleségével 46 évig voltak házasok. Az asszony korábban fodrászként dolgozott, de a férje betegsége óta nem tudott vendégeket fogadni, hiszen egy kis időre sem hagyhatta magára párját. A férfi lapunknak elmondta, annyi betegséget túlélt már, először azt hitte, hogy ebből is feláll. Nagyon bízott benne, hogy újból sikerül, de nem így lett.

– 2022 januárjában fedezték fel a férjemnél a betegséget, így majdnem öt évet élt még utána. Tulajdonképpen még nagyon jól volt a halála előtti este is, így ez most elég váratlanul ért bennünket – mondta elcsukló hangon a Blikknek Skripeg Béla felesége.

– Még hülyéskedett is velem evés közben, jó kedve volt, aztán hajnalban váratlanul elaludt és nem kelt fel többé. Reggel már hiába próbáltam őt ébreszteni. Ami a legfontosabb, hogy nem szenvedett és ezt mondták a mentősök is. A nap 23 órájában már rajta volt egy maszk, egy gép, ami a tüdőkapacitását segítette. Ezt viselve nagyon jól tudott beszélgetni. Ennek a betegségnek a vége többnyire a fulladás, de szerencsére a férjemmel nem ez történt – tette hozzá az asszony.