A hazai kkv-k számára az előttünk álló hónapokban érdemi fordulatot hozhat az uniós források fokozatos megnyílása – derült ki Madarász András, a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó értékesítési igazgatójának előadásából a Portfolio Lendületben a Hazai Vállalkozások 2026 konferenciáján.

A szakértő szerint az RRF-források jogi akadályainak elhárítása után a vállalkozások számára elsősorban a kohéziós források jelenthetik a valódi lehetőséget, különösen a GINOP Plusz kutatás-fejlesztési, innovációs és digitalizációs pályázatai. Az ősz folyamán több olyan konstrukció is megnyílhat, amely 50, 250, vagy akár 500 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosíthat jelentős újdonságtartalmú szoftverfejlesztési, IT- és K+F-projektekre.

Madarász hangsúlyozta:

a vállalkozásoknak nem a pályázati kiírásokhoz kell utólag igazítaniuk a céljaikat, hanem előre meg kell határozniuk a következő három év versenyképességi és fejlesztési stratégiáját, és ehhez kell megtalálniuk a megfelelő finanszírozási formát.

A vissza nem térítendő támogatások mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a kombinált konstrukciók, a 0%-os hitelek és a tőkeprogramok is. Különösen a magas digitalizációs szintű, mesterséges intelligenciát, ERP- vagy CRM-rendszereket érintő fejlesztéseknél lehetnek vonzóak ezek az alternatívák, miközben az energiahatékonysági beruházásoknál is kulcsfontosságúvá válik az időben megkezdett műszaki és szakértői előkészítés.

A sikeres pályázáshoz ugyanakkor nem elegendő egy jó üzleti ötlet vagy beruházási terv: rendezett cégjogi és pénzügyi háttérre, megfelelő beszállítókra, energetikai projektek esetén auditokra és mérnöki számításokra is szükség van. A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy akár egy kisebb köztartozás vagy végrehajtás is kizáró ok lehet, ezért a cégeknek jóval a beadás előtt ellenőrizniük kell adminisztratív megfelelésüket.

Jelenleg Pest vármegyében és a vidéki régiókban – Budapest kivételével – komplex telephelyfejlesztési beruházásokra, Budapesten pedig digitalizációs és eszközbeszerzési célokra is elérhetők kedvezményes, részben vagy teljesen visszatérítendő források.

800 milliárdos mentőövvel segítenék a cégeket az uniós források megérkezéséig

Kasziba Levente, az MFB EU Üzleti Igazgatóságának igazgatója, elmondta, hogy a hazai vállalkozások finanszírozási mozgásterének megőrzése érdekében a kormány mintegy 800 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a Magyar Fejlesztési Banknál az RRF-források becsatornázásával. A lépés célja, hogy a magyar piaci szereplők az uniós pénzek tényleges megérkezéséig se veszítsék el fejlesztési lehetőségeiket, és az átmeneti időszakban is hozzáférjenek a működésüket, beruházásaikat és versenyképességüket támogató forrásokhoz.

A szakember kiemelte, hogy az áthidaló pénzügyi megoldások és a célzott tőkeprogramok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a hazai kkv-k stabilan működjenek addig is, amíg a hosszabb távú uniós források közvetlenül elérhetővé válnak a piacon.

Az MFB jelenleg is több olyan uniós és alternatív finanszírozási konstrukciót kínál, amelyek a vállalkozások versenyképességének fenntartását, illetve növelését szolgálják, különösen a beruházási, fejlesztési és növekedési célok megvalósításában.

A rendezvényen nemzetközi példák is előkerültek: Daniel Uruțu, a JEUNE elnöke a fiatal európai vállalkozók forrásfelhasználási gyakorlatát mutatta be. A szervezet 20 ország tagszervezetein keresztül több mint 1,6 millió fiatal vállalkozót képvisel, és tapasztalatai szerint a közösségi források akkor tudnak valódi üzleti növekedést generálni, ha azok célzottan, jól előkészített fejlesztésekhez és hosszú távú vállalati stratégiákhoz kapcsolódnak.

Új szemlélet kell a vállalati fejlesztések finanszírozásában

A magyar kis- és középvállalkozások előtt továbbra is vannak fejlesztési források, de a korábbi bő támogatási időszak nem tér vissza változatlan formában. A sikerhez egyre inkább átgondolt tervezésre, valós piaci teljesítményre és pontosan célzott beruházásokra lesz szükség.

Laposa Bence, a Laposa Birtok tulajdonosa szerint az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban a vállalkozások sokszor szűk finanszírozási lehetőségek között mozognak. A pályázati források és az azokhoz kapcsolódó kedvezményes hitelek meghatározóak, miközben a piaci hitelek sok esetben túl drágák. Úgy látja, nem önmagában a támogatásokkal van gond, hanem azzal, ha a pénz nem valódi, működő vállalkozásokhoz kerül. A támogatási rendszernek ezért jobban kellene figyelnie arra, hogy kik teremtenek tényleges értéket, és kik csak vagyongyarapításra használják a forrásokat.

Gladinetz András, a Tisza Cipő cégcsoport igazgatósági tagja az autóipari tapasztalatok alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy támogatást csak akkor érdemes igénybe venni, ha az illeszkedik a cég működéséhez. Egy rosszul kialakított feltételrendszer könnyen megdrágíthatja a beruházást, és hosszú távon versenyhátrányt okozhat. Szerinte a fejlesztés elkerülhetetlen, mert beruházás nélkül a vállalkozások nem tudnak talpon maradni.

Cseke Bence, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda senior projektmenedzsere szerint a közvetlen európai uniós források nagy lehetőséget jelentenek, de főként azoknak a cégeknek, amelyek már valódi újítással, fejleszthető termékkel vagy nemzetközi együttműködésre alkalmas ötlettel rendelkeznek. A magyar vállalkozásoknak erősödniük kell az együttműködésben és a tudásmegosztásban is.

Kasziba Levente, a Magyar Fejlesztési Bank EU Üzleti Igazgatóságának igazgatója szerint szemléletváltásra van szükség. A támogatás nem ingyenpénz, hanem feltételekhez kötött eszköz, amelynek mérhető fejlődést kell szolgálnia. A jövő finanszírozása akkor lehet cégbarátabb, ha kevesebb felesleges ügyintézéssel, átláthatóbb feltételekkel és jobban célzott programokkal segíti a vállalkozásokat.

Címlapkép forrása: Berecz Valter