Több mint 65 milliárdnyi, korábban titkos kormánydöntést hoztak nyilvánosságra

Nyilvánosságra hozta a kormány az elmúlt 16 év korábban minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatainak első csomagját. A most közzétett 13 döntés közvélemény-kutatások, médiafigyelési és médiaelemzési feladatok, tanulmányok és szakpolitikai tanácsadás finanszírozásáról szólt.

A kormány összesítése szerint ezekkel a határozatokkal összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el.

A határozatokban szereplő kereteket aszerint bontottuk le, hogy melyik évre biztosítottak vagy engedélyeztek forrást. Így a következő kép rajzolódik ki:

Közvélemény-kutatásra, tanácsadásra és elemzésre átcsoportosított összeg
Év	A határozatok alapján adott évre jutó összeg (milliárd forint)
2014	3,709
2015	1,14
2016	1,277
2017	1,277
2018	1,842
2019	1,369
2020	7,018
2021	11,139
2022	9,15
2023	13,863
2024	0,06
2025	6,582
2026	6,582
Összesen	~ 65,01
Forrás: kormany.hu, Portfolio

Az összesítés a határozatokban az egyes évekre megjelölt kereteket, illetve többletforrásokat tartalmazza, nem a ténylegesen kifizetett összegeket. A többéves döntéseknél az adott évre meghatározott maximális kerettel számoltunk. A kormány szintén mintegy 65 milliárd forintos összegről ír.

A pénzt meglehetősen széles körű feladatokra szánták. A dokumentumokban a közvélemény-kutatástól a tanulmánykészítésen és szakpolitikai tanácsadáson át a médiafigyelésig, médiaelemzésig és különböző adatbázisokra épülő kutatásokig sok minden szerepel. Volt olyan döntés, amely magyar és külföldi lakossági kutatásokat rendelt el, más határozatok gazdasági, médiapiaci vagy kormányzati döntés-előkészítő elemzésekről szóltak.

A kormány a most közzétett csomagot "Első rész: A Századvég" címmel mutatta be, és azt írta, hogy a dokumentumok a Századvéghez kerülő közpénzek mögötti döntési mechanizmus egy részét teszik láthatóvá. Valószínűleg valóban a Századvég-csoport volt e munkák kedvezményezettje, de ezt magukból a határozatokból az esetek többségében nem lehet megállapítani: azok jellemzően a feladatot és a finanszírozását írják le, a későbbi vállalkozási szerződést nem. A kormány is külön hangsúlyozza, hogy most még a kapcsolódó szerződések és teljesítésigazolások felülvizsgálata zajlik.

Van azonban olyan dokumentum, amelyben a megbízottak nevét is leírták. A 3014/2018-as kormányhatározat legfeljebb 1 milliárd 841 millió 960 ezer forintból rendelt el három feladatot: az európai polgárok véleményének kutatását, a nyugdíjasok élethelyzetének és véleményének részletes vizsgálatát, valamint a kormányzati döntések megalapozását szolgáló médiamonitoringot. A határozat szerint a munkát a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Médianéző Kft. útján kellett elvégezni. A döntés különösen figyelemre méltó megfogalmazást használ az európai kutatás céljára.

Nem csupán az európai polgárok véleményének megismerését írta elő, hanem a közös európai értékrend megtartása érdekében „az európai közvélemény formálását” is.

Ugyanebben a határozatban külön kutatást rendeltek a nyugdíjasokról: többek között családi helyzetükről, munkáról, közlekedésről, az államhoz való viszonyukról, anyagi helyzetükről, egészségükről, biztonságérzetükről, médiafogyasztásukról és értékrendjükről.

De miért kellett mindezt titkosítani?

A háromezres kormányhatározatokat nem hirdetik ki a Magyar Közlönyben, a most nyilvánosságra került példányok korábban minősített adatok voltak. A jelenlegi kormány közleménye szerint ennek az eszköznek az eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny – például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi – információkat tartalmazó kormánydöntések ne váljanak nyilvánossá. A törvény ennél valamivel szélesebb kört enged minősíteni: védhető többek között az ország honvédelmi és nemzetbiztonsági tevékenysége, külkapcsolatai, központi pénzügyi-gazdasági tevékenysége, illetve az állami szervek illetéktelen külső befolyástól mentes működése is.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ezekre a területekre valamilyen módon hivatkozó adat automatikusan titkosítható. A minősített adat védelméről szóló törvény szerint annak nyilvánosságra kerülésének ténylegesen károsítania kell valamely védett közérdeket, a korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie, és a minősítés csak a feltétlenül szükséges ideig tarthat.

A most nyilvánosságra került iratok tartalma alapján ezért legalábbis erősen kérdéses, hogy például egy nyugdíjasokról szóló közvélemény-kutatás, egy gazdasági konjunktúramutató kidolgozása vagy a sajtómegjelenések elemzésének megrendelése esetében pontosan milyen védendő állami érdeket sértett volna a döntés nyilvánossága.

Az egyik dokumentum története ráadásul azt mutatja, hogy a titkosságot az Orbán kormányok igyekezték fenntartani. A 3005/2015-ös kormányhatározat 2015 és 2017 között összesen mintegy 3,7 milliárd forintos keretet engedélyezett kormányzati döntés-előkészítő tanulmányokra, szakpolitikai és kommunikációs stratégiai tanácsadásra, illetve projektmenedzsmentre.

Amikor a dokumentum minősítését 2024-ben újra megvizsgálták, ismét nem a nyilvánosság mellett döntöttek. A Miniszterelnöki Kabinetirodán 2024 májusában készült javaslat szerint a titkosítás érvényességét 2029. május 12-éig, vagyis további öt évre kellett meghosszabbítani – és a minősítő ezt jóvá is hagyta. Az indoklás szerint az irat a magyar állam „illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása” körébe tartozott, idő előtti nyilvánossága pedig hátrányosan érintené ezt az érdeket, illetve megzavarná az állami vagy közfeladatot ellátó szervek működését és feladat- és hatáskörük gyakorlását.

Vagyis kilenc évvel az eredeti döntés után még mindig az volt a hivatalos álláspont, hogy háttértanulmányok nyilvánosságra kerülése veszélyeztethetné az állam működését.

Emellett az is kérdéseket vet fel, hogy az általában pártérdekeket szolgáló közvélemény-kutatásokat miért közpénzből finanszírozták.

Néhány megrendelt munka nyoma a Századvég nyilvános oldalán is megtalálható

A dokumentumok alapján legalább két olyan eset van, amikor erős tartalmi és időbeli egyezés látszik egy titkos kormányhatározatban megrendelt feladat és a Századvég később nyilvánosságra került munkája között.

A 3009/2019-es határozat például 2019 áprilisában több kutatási feladat mellett külön előírta egy "gazdasági konjunktúra mutató-rendszer" kidolgozását, amellyel modellezhető, milyen tényezők mozgatják a konjunktúrát, és milyen pszichológiai és reálszempontok húzódnak meg mögötte. A feladatcsomagra 1 milliárd 368 millió 754 ezer forintot biztosítottak.

A Századvég saját honlapja szerint a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2019 augusztusa óta, vagyis néhány hónappal a határozat után minden hónapban elkészíti a lakossági és a vállalati konjunktúraindexet. A szervezet meghatározása szerint a kutatás feladata az, hogy a döntéshozóknak és elemzőknek információt adjon a gazdaság aktuális és várható folyamatairól. A több mint egy milliárdért elkészült mutatót nem sokan használják: a legtöbb lap – beleértve a Portfolio-t – a GKI konjunktúraindexét követi.

Szintén feltűnő az egyezés a 3017/2022-es kormányhatározatnál: ebben a kormány 2022 augusztusában olyan reprezentatív közvélemény-kutatási sorozatot rendelt el, amely a teljes uniós lakosság mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Törökország és Moldova lakosságára is kiterjedt. A 2022-es kutatás lebonyolítására 1,6 milliárd, a következő évre induló újabb beszerzésre pedig 8 milliárd forintos keretet határoztak meg.

A Századvég Európa Projekt 2022 című kutatásának adatfelvétele ugyanennek az évnek októbere és decembere között zajlott. A kutatás az EU mind a 27 tagországára, valamint többek között pontosan a határozatban felsorolt nyolc további országra kiterjedt; ezeken felül az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban is mértek. Összesen 38 ezer embert kérdeztek meg. Ráadásul a Századvég maga írja a projekt bemutatásában, hogy a korábbi Project28 kutatás folytatásaként 2020 óta a magyar kormány megbízásából készíti az Európa Projektet.

A Századvég kormányzati megbízásai az elmúlt években is folytatódtak. A 444 közérdekű adatigényléssel megszerzett adatai szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2024 és 2026. április 30. között több mint 26 milliárd forintot fizetett ki a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványnak és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-nek különböző kutatásokért és elemzésekért; csak 2026 első három hónapjában több mint 7,6 milliárd forint ment el ilyen munkákra. A megrendelések között több százmilliós tanulmányok és közvélemény-kutatások is voltak: az egyik kisebb, de beszédes tétel például 11,8 millió forintba került, és azt vizsgálta, hogyan alakult a „nemzeti büszkeség és jóllét” a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság idején.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt