A szabályokon alapuló nemzetközi rendre egyre nagyobb nyomás nehezedik. Az autoriter államok igyekeznek gyengíteni annak biztosítékait és saját érdekeik szerint átformálni a nemzetközi szabályokat. Még olyan alapvető elveket is nyíltan megkérdőjeleznek és semmibe vesznek, mint a viták békés rendezése, valamint az erőszakkal való fenyegetés és az erőszak alkalmazásának tilalma – holott mindezeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya is rögzíti.

A nemzetközi közösség ma kritikus válaszúthoz érkezett. Vagy közösen lépünk fel az igazságosság és a jogállamiság védelmében, valamint a béke és a biztonság fenntartásáért, vagy végignézzük, ahogy a világrend fokozatosan széthullik, magával sodorva a szabadságot, az önrendelkezést és a demokráciát.

Kevés olyan térség van, ahol ez a választás olyan élesen mutatkozna meg, mint az indo–csendes-óceáni térség első szigetláncánál. A régió biztonságára egyre nagyobb nyomást gyakorol Kína, amely továbbra is szürkezónás taktikákat alkalmaz – többek között katonai megfélemlítést, kibertámadásokat és gazdasági kényszerítést –, hogy egyoldalúan alakítsa át a fennálló szabályokat és normákat.

A szabadság és a demokrácia védelmének frontvonalában álló Tajvan továbbra is határozottan kiáll a status quo fenntartása mellett. A térség békéjének és stabilitásának megőrzése azonban nem csupán Tajvan érdeke, hanem az egész nemzetközi közösség közös ügye.

A Tajvani-szoros a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala, egyben a nemzetközi ellátási lánc egyik legfontosabb ütőere. A globális biztonság és jólét szempontjából betöltött jelentőségét jól mutatják a G7, valamint Japán, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland és más országok csúcstalálkozóin és miniszteri szintű egyeztetésein elfogadott nyilatkozatok. Világszerte egyre több ország hangsúlyozza a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságát.

A szabályokon alapuló rend integritását Kína az ENSZ Közgyűlése 2758. számú határozatának szándékos félreértelmezésével is aláássa. Az 1971-ben elfogadott határozat Kína ENSZ-beli képviseletének kérdésével foglalkozik. Szövege nem említi Tajvant, nem határozza meg Tajvan politikai státuszát, és nem rendelkezik Tajvannak az ENSZ rendszerében való részvételéről.

Kína ennek ellenére tudatosan összemossa a 2758. számú határozatot az úgynevezett „egy Kína-elvvel”, és a határozatra hivatkozva igyekszik megakadályozni Tajvan részvételét az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben.

Annak ellenére, hogy Tajvan nem vehet részt az ENSZ munkájában, továbbra is eltökélt abban, hogy a nemzetközi közösség javát szolgáló erőként járuljon hozzá a világhoz. Tajvan a fejlett ipar, a katasztrófavédelem és a közegészségügy terén felhalmozott tudásával és tapasztalatával számos módon segítheti a nemzetközi közösséget.

Tajvan olyan integrált, hozzáadott értéket teremtő külpolitikát folytat, amely a demokratikus szövetség megerősítésére, a kollektív biztonság előmozdítására és a gazdasági ellenálló képesség növelésére épül. A hasonló értékeket valló partnerekkel együttműködve Tajvan világszerte támogatja a demokráciát, az emberi jogokat és a szabadság eszméjét.

A félvezetők, a mesterséges intelligencia és a technológia egyik vezető szereplőjeként Tajvan elkötelezett olyan biztonságos és ellenálló ellátási lánc kiépítése mellett, amelyek nem függenek autoriter rezsimektől.

A Diplomatic Allies Prosperity Project keretében Tajvan partnereivel közös jólét megteremtésére törekszik. Diplomáciai szövetségeseivel együttműködve technológiai alapú projektekhez biztosít szakértelmet és erőforrásokat, hogy segítsen választ adni a fejlesztési kihívásokra és erősítse a helyi kapacitásokat.

Ennek konkrét példája a Paraguay-jal közösen kialakított integrált egészségügyi információs rendszer, az Eswatiniben létesített stratégiai kőolajtartalék, valamint a Palaui Nemzeti Kórházzal folytatott együttműködés az intelligens egészségügy területén. Ezek a kezdeményezések javították az adatkezelést és a hatékonyságot, erősítették az energiabiztonságot, ösztönözték az ipari fejlődést és előmozdították a fenntartható fejlődést.

Khalilur Rahman, az ENSZ Közgyűlése soron következő, 81. ülésszakának megválasztott elnöke a bizalom helyreállítását és az intézményi átalakulás kezelését jelölte meg elnöksége átfogó célkitűzéseiként. Tajvan osztja ezeket a célokat, és készen áll arra, hogy hozzájáruljon megvalósításukhoz.

Az ENSZ iránti bizalom helyreállításának azzal kell kezdődnie, hogy a nemzetközi közösség minden tagját tisztességesen és igazságosan kezelik. Az átalakulás nem lehet teljes mindaddig, amíg a nemzetközi közösség egy konstruktív és megbízható tagját igazságtalanul kizárják.

Arra kérjük fel a nemzetközi közösséget, hogy tartsa tiszteletben a befogadás és a „senkit sem hagyunk hátra” elvét, a viták békés rendezését, valamint az erőszakkal való fenyegetés és az erőszak alkalmazásának tilalmát. Ezek az alapelvek képezik a szabályokon alapuló nemzetközi rend alapját, ezért következetesen és kivétel nélkül kell alkalmazni őket.

A szabad világnak szüksége van Tajvanra – és egy erősebb, hitelesebb ENSZ-nek szüksége van Tajvan érdemi részvételére.

A Tajvannal való együttműködés erősíti a kollektív biztonságot, növeli a gazdasági és technológiai ellenálló képességet, valamint közös képességünket arra, hogy ellenálljunk az autoriter nyomásnak.

Tajvan érdemi részvételének biztosítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében ezért elengedhetetlen egy befogadóbb, biztonságosabb, ellenállóbb és szabályokon alapuló nemzetközi rend megteremtéséhez.

A szerző a Kínai Köztársaság (Tajvan) külügyminisztere.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Dr. Lin Chia-lung)