economx Gazdaság

Elutasította az Európai Unió bírósága Magyarország keresetét a befagyasztott orosz vagyonról

Szerző: economx 3 napja 2 percnyi olvasás


Elutasította az Európai Unió bírósága Magyarország keresetét a befagyasztott orosz vagyonról

Az EU bírósági döntéssel végleg szabaddá vált az út a százmilliárd eurós orosz vagyoni hozamok felhasználása előtt, amelyet az Orbán-kormány korábban jogi és politikai úton is megpróbált blokkolni.


Magyarország elvesztette a bírósági pert az ukrán orosz vagyonból származó, befagyasztott nyereség miatt.

Az Európai Unió Törvényszéke szerdán elutasította Magyarország keresetét az EU azon döntése ellen, hogy a befagyasztott orosz jegybanki eszközökből származó váratlan nyereséget Ukrajna védelmére fordítsa. A blokk második legfelsőbb bírósága kijelentette, hogy nincs joghatósága az ügyben − adott hírt róla a Reuters.

Az eljárást még az Orbán-kormány indította 2024-ben, miután egy korábbi konstruktív tartózkodására hivatkozva a tagállamok nem vonták be Budapestet abba a döntésbe, hogy a kamatbevételek első részletét az ukrán fegyveres erők támogatására használják fel.

Szijjártó Péter, akkori külgazdasági és külügyminiszter durva szabálytalanságként beszélt az egyébként szokásos eljárásról, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, amit Magyarország végül az év októberében indított meg − emlékeztetett a Portfolio.

Miután 2022 februárjában Oroszország lerohanta Ukrajnát és megindította a háborúját, a G7 országok első, közös szankciós lépése az Oroszországon kívül elhelyezett jegybanki vagyonelemek befagyasztása volt.

A szankció célja Oroszország finanszírozási mozgásterének minél nagyobb korlátozása, aminek keretében mintegy 260 milliárd euró értékben foglaltak le orosz vagyonelemeket világszerte.

A Magyar Külügyi Intézet korábbi elemzésében rámutatott, hogy a befagyasztott orosz állami tartalékok túlnyomó része, mintegy 195 milliárd euró, a belga Euroclear letétkezelőnél található.

Ehhez képest nagyságrendileg kisebb összegek kerültek befagyasztásra brit, francia, luxemburgi, svájci, valamint japán és amerikai pénzügyi intézményeknél.

A devizaszerkezetet tekintve a befagyasztott eszközök legnagyobb része, mintegy 60 százaléka euróban denominált.

Ez a 155 milliárd euró a globális eurótartalékok körülbelül 7,2 százalékának felel meg, így számottevő tételt jelent a világ második legfontosabb tartalékvalutája szempontjából.

A becslések alapján a fontban tartott vagyon 28,5 milliárd euró, svájci frankban mintegy 8 milliárd euró, japán jenben pedig 25–30 milliárd euró értékű állami tartalékot fagyasztottak be.

Dollárban kifejezett eszközök csupán 17 milliárd euró értékben érintettek, ennek is mindössze a harmadát fagyasztotta be közvetlenül az amerikai kormány. Jóllehet az is vitát váltott ki, hogy mindez mennyiben érinti az amerikai dollár globális tartalékvaluta-szerepét, de mivel a teljes dollártartalék-állományhoz mérten mindössze 0,5 százalékot képvisel ez a mennyiség, így makroszinten elenyészőnek tekinthető.

ad

További tartalom Önnek