Provokatív felvetéssel indult a Portfolio Lendületben a Hazai Vállalkozások 2026 konferenciájának első kerekasztal-beszélgetése: a közönség kétharmada inkább egyetértett azzal az állítással, miszerint a magyar kkv-k többsége nem forráshiánnyal küzd, hanem alacsony hatékonysággal, és a támogatások sokszor nem a valós fejlődést, hanem a pazarló kapacitások kiépülését vagy a magáncélú fogyasztást finanszírozzák.

Lévai Bálint, a BioTechUSA Group tulajdonosa szerint a borúlátó állítás hátterében az állhat, hogy az állami támogatásokat az elmúlt időszakban gyakran nem feltétlenül a gazdasági teljesítmény, hanem lobbierő alapján osztották szét. A 40 fős családi cégből mára 2000 embert foglalkoztató, több mint 100 országba exportáló multinacionális vállalat igazgatótanácsának tagja kiemelte, hogy ő személy szerint kritikusan gondolkodik az állami támogatásokról.

Egy valóban versenyképes, stabil alapokon nyugvó vállalkozásnak nincs szüksége állami támogatásra, hiszen a magánpiacon bőségesen rendelkezésre áll a tőke a jó ötletek finanszírozására."

- összegezte.

Wittstein Albert, a Munch alapítója, évtizedes startup-építői múltjából példát hozva megerősítette ezt a képet. Tapasztalatai szerint az állami kockázatitőke-programokból finanszírozott startupok többsége nem élte túl a források kiapadását, mert a piaci életképesség helyett a pályázatírásra optimalizálták a működésüket.

Hoffmann Tamás, a Holcim Magyarország ügyvezető igazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy bizonyos magas társadalmi hasznosságú beruházásoknál – mint amilyen a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás – elengedhetetlen az állami szerepvállalás, mivel ezek piaci alapon jelenleg nem térülnek meg.

Az OECD adatait idézve kiemelte: míg Magyarországon egy munkaóra alatt átlagosan 55 eurónyi GDP-t állítanak elő, addig Németországban ez a szám 96 euró.

Ennek hátterében a magasabb nyugati gépesítettség, az innováció és a rövidebb munkaidő áll, miközben a hazai kkv-k gyakran túlórákkal próbálják kompenzálni a hatékonyság hiányát.

A generációváltás és az innováció sikeressége határozhatja meg a következő éveket

A rendezvényen bemutatott másik vitatott tételmondat szerint a magyar cégalapítók többsége inkább csődbe viszi a vállalkozását, mintsem profi menedzsmentnek adná át az irányítást vagy külső befektetőt vonna be. A hallgatóság 60 százaléka egyetértett ezzel a megállapítással.

Hoffmann Tamás szerint a kkv-szektorban komoly probléma a delegálás és a bizalom hiánya. Sok cégvezetőnél egy kézben összpontosul a napi működés minden feladata, ami gátolja a méretnövekedést.

Sok hazai cégvezetőnél a feladatok átadásának és a bizalomnak a hiánya jelenti a szűk keresztmetszetet: képtelenek elengedni a napi operatív irányítást, még akkor is, ha ez a növekedés gátjává válik"

- részletezte.

Dr. Szabóné Dr. Benyeda Zsófia, a Prophyl társtulajdonosa és stratégiai ügyvezetője az állítás kapcsán elmondta, hogy náluk a szervezetfejlesztés és egy külső, nem családtag ügyvezető bevonása hozta meg áttörést. A vállalat mára a tulajdonostól függetlenül is működőképes professzionális menedzsmenttel rendelkezik, ami megnyitja a kaput a külső tőkebevonás előtt is.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a generációváltás rendkívül komplex folyamat, ahol a családi dinamika és az üzleti érdekek gyakran ütköznek.

Kulcsár Ildikó, a Cudy Future Kft. ügyvezetője elmondta, hogy náluk mindkét lánya a cégnél dolgozik, sőt, már a tízéves unokája is a vezetői szerepre készül. Véleménye szerint a sikeres átadáshoz elengedhetetlen a külső, szakértői segítség igénybevétele.

A beszélgetés kitért az innováció kérdésére is. Wettstein Albert felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásával saját cégüknél közel 100 fős csapatot tudtak 30 főre optimalizálni úgy, hogy az árbevételük nem csökkent. Véleménye szerint a fehérgalléros szektorban működő vállalatvezetőknek kötelező megérteniük és operatívan alkalmazniuk az MI-eszközöket. Ildikó szintén megerősítette a technológiai alkalmazkodás kényszerét, megjegyezve, hogy a saját munkavállalóik körében is komoly ellenállást kell letörniük az új technológiák bevezetésekor.

A külpiaci terjeszkedés kapcsán Hoffmann Tamás az építőipart hozta fel példaként.

Meglátása szerint az elmúlt másfél évtizedben a hazai piac védettsége és az állami megrendelések bősége miatt a támogatott nagyvállalatok nem kényszerültek rá az innovációra, így képtelenek voltak megjelenni a környező országok (például Szlovákia, Románia) infrastrukturális tenderein.

A külföldi multik hazai jelenléte ezzel szemben versenyre és hatékonyságnövelésre kényszeríti a magyar szereplőket.

A következő két év sikertényezőit vizsgálva a résztvevők a belső hatékonyság növelését, a klímaadaptációt és a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatóságát jelölték meg legfontosabb tényezőként.

Címlapkép forrása: Berecz Valter