A Magyar Nemzeti Bank elsődleges feladata továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása, miközben az árfolyamnak ugyan nincs célértéke, de az inflációra gyakorolt hatása miatt kiemelten fontos tényezővé vált – mondta Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnöke a Portfolio Lendületben a Hazai Vállalkozások 2026 konferencián.

Az alelnök szerint a forint tudatos gyengítésére épülő gazdaságpolitikai gondolkodás veszélyes spirált indíthat el, a tartós versenyképesség-javulást pedig nem az árfolyam, hanem a termelékenység növelése tudja biztosítani.

Kurali Zoltán előadásában három fő témát érintett: a monetáris politika feladatát, az árfolyam és az árfolyamkockázat szerepét, valamint a termelékenység és versenyképesség kérdését. Az MNB alelnöke hangsúlyozta: Magyarországon inflációs célkövető rendszer működik, az inflációs cél jelenleg 3 százalék, amelyhez plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv tartozik.

Mint mondta, az MNB-nek nincs árfolyamcélja, vagyis a jegybank nem határoz meg kívánatos forintszintet. Ugyanakkor az árfolyam szerepét nem lehet figyelmen kívül hagyni, különösen egy olyan kicsi, nyitott gazdaságban, mint Magyarország, ahol az importált termékek, alapanyagok és eszközök súlya jelentős.

Árfolyamcél helyett alacsony és stabil inflációval támogatnák a magyar vállalkozásokat

Kurali Zoltán szerint a Covid óta gyorsabban és erősebben gyűrűzik át az árfolyamváltozás az inflációba: míg korábban egy 1 százalékos árfolyammozgás 0,1-0,2 százalékponttal hathatott az inflációra, ma ez akár 0,25-0,35 százalékpont is lehet, ráadásul a hatás kevesebb mint egy év alatt megjelenhet.

„Nincs árfolyamcélunk” - hangsúlyozta, ugyanakkor hozzátette: egy kis, nyitott gazdaságban az árfolyam inflációs hatását nem lehet figyelmen kívül hagyni. A jegybank fő eszköze továbbra is a kamat, de a monetáris transzmissziót több tényező – például a devizahitelek és a támogatott konstrukciók – is tompíthatja.

Az alelnök szerint a monetáris politika leginkább az alacsony és tartósan stabil inflációval tudja támogatni a cégeket, mert ez kiszámíthatóbb tervezési és finanszírozási környezetet teremt.

A vállalatoknak az árfolyamkockázatoknál nem a bruttó, hanem a nettó devizakitettségüket kell figyelniük, és tudatos fedezeti politikát érdemes folytatniuk. Kurali óva intett az olyan „kiütődő” fedezeti ügyletektől, amelyek „akkor tűnnek el, amikor arra a leginkább szükség van”. A devizahitel szerinte nem probléma, ha van mögötte devizabevétel, devizabevétel nélkül viszont komoly kockázatot jelent.

Nem a forintgyengítés, hanem a termelékenység javítása lehet a megoldás

A gazdasági szakember egyik fő üzenete az volt, hogy a versenyképességet nem lehet tartósan árfolyamgyengítéssel javítani.

Kurali Zoltán kiemelte: az a gondolat, hogy „értékeljünk le, és akkor majd versenyképesebb lesz a gazdaság”, veszélyes logika, mert a gyengébb forint inflációt, majd bérnyomást okozhat, ami végül kedvezőtlen spirálba viheti a gazdaságot.

Kurali Zoltán rámutatott, hogy ehelyett a fenntartható gazdasági felzárkózásnak a versenyképesség és a termelékenység javulásán kell alapulnia:

a régiós versenytársak (Csehország, Lengyelország, Románia) esetében a nemzeti valuták kevésbé értékelődtek le a magyar forinthoz képest, termelékenységük mégis jóval dinamikusabban javult.

Az alelnök beszámolt a Jackson Hole-i jegybanki találkozóról is, ahol a globális gazdaságpolitikai döntéshozók a termelékenység mérésének új aspektusait tárgyalták meg. Kevin Warsh beszédére hivatkozva kiemelte, hogy a munka és a tőke hagyományos tényezői mellett ma már a számítási kapacitást (computing capacity) is be kell emelni a termelékenységi mutatók közé.

A mesterséges intelligencia (AI) integrálása a munkafolyamatokba radikális hatékonyságjavulást eredményezhet, ami a jegybanki elemzések gyorsaságát és mélységét is támogatja, például a klíma- és vízproblémák növekedési és inflációs hatásainak gyors modellezésében.