Diószegi Judit, a vizsgálóbizottság tiszás elnöke az ülésen a meghallgatások etikai szabályrendszerével kapcsolatban kiemelten fontosnak nevezte a meghallgatandó személyek védelmét. Fő szabály szerint nyilvánosak lesznek a meghallgatások, de bizonyos esetekben elrendelhetnek zárt üléseket. Ha konkrét gyermekbántalmazási ügyek, személyes vagy különleges adatok, valamint érzékeny intézményi esetekre vonatkozó információk ismertetése válik szükségessé, indokolt lehet a zárt ülésen történő tárgyalás.

A bizottság tiszás vezetése azt javasolta, rögzítsék az etikai szabályrendszerben, hogy nem elfogadható a megalázó, fenyegető, sértegető, személyeskedő vagy megfélemlítő kérdezés, továbbá az olyan kérdezési technika alkalmazása sem, ami a válaszadást szándékosan lehetetlenné teszi, vagy a meghallgatott személy emberi méltóságának sérelmével jár.

Politikai boszorkányüldözés vagy korrekt eljárás?

Panyi Miklós jelezte, hogy részben meglepetéssel olvasták a javaslatot, miután korábban megbeszélték, hogy milyen elvek mentén működik a bizottság. „A javaslatban olyan dolgok vannak leírva, ami vagy a házszabályi működésből fakad, vagy a normális emberi kommunikáció szabálya” – mutatott rá a Fidesz képviselője, új elemként azonosítva, hogy „többször kiemeli a dokumentum: különböző felelősségi szinteket kell meghatározni, politikai döntéshozói felelősséget, minisztériumi vagy szakmai felelősséget, intézményvezetői felelősséget. Ezek nem definiált gumifogalmak”.

A dokumentum megszületésének célja, hogy a közéletben nyilvánvalóan nagyon népszerű politikai igényt kielégítse, és a felelősségi hangsúly megjelenjen

– vélekedett Panyi Miklós, aki egy konkrét példát is hozott: „Meghallgatjuk egy intézmény vezetőjét, bekérünk az intézmény működéséről négyszáz oldalnyi dokumentációt. Hatan megnézzük, és megállapítjuk annak a felelősségét, aki tíz évig irányított egy intézményt? Nem vagyok biztos abban, hogy ez korrekt eljárás volna. Az intézményfenntartói és vezetői felelősség megállapítása konkrétan hogyan nézne ki?”

Melléthei-Barna Mártont meglepte, amit Panyi Miklóstól hallott, tekintettel arra, hogy a vizsgálóbizottság két célból jött létre: egyrészt megállapítani, hogy mit lehet jobban csinálni a jövőben, és milyen problémák voltak a gyermekvédelemben, másrészt a szakmai és politikai felelősségi szintek megállapítása.

A politikai boszorkányüldözés az lenne, ha nem hallgatnánk meg politikusokat, épp ezért javasoljuk, hogy politikai döntéshozókat is hallgassunk meg

– húzta alá a Tisza képviselője.

Juhász Hajnalka úgy vélekedett: „Elindul egy show-műsor, a politikai felelősségre vonás, a vegzálás. Leírtunk gyönyörű mondatokat, hogy óvjuk, védjük azokat, akiket meghallgatunk. És mégis hogyan? Kis túlzással elindul egy kihallgatási folyamat.”

Mi hatan fogjuk eldönteni egy intézményvezető tízéves munkájáról, hogy jó volt vagy nem volt jó?

– kérdezte a KDNP képviselője.

Dúró Dóra természetesnek tartja, hogy a bizottságnak szakmai és politikai célja van, sőt a Mi Hazánk képviselője nem szereti, ha eljátsszák, hogy nem politikusok, és nem vesznek figyelembe politikai szempontokat.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta:

Támogatom, hogy az elmúlt tizenhat év fideszes vezetői, akik a kormányban a gyermekvédelemért feleltek, jelenjenek meg a bizottság előtt, és ha van politikai felelősség, azt állapítsuk meg. Ugyanígy a balliberális oldalhoz tartozó elitet – amelynek több érintettje nyilvánosságra került, hogy vélhetőleg bűnszervezetben vehetett részt – se hagyjuk ki. A bizottság akkor fogja előrébb vinni a gyermekvédelem ügyét, ha nem kizárólag az a célja, hogy az egyik oldal politikai felelősségét megvilágítsa.

Dúró Dóra azt a javaslatot tette, hogy külön bizottsági üléseken vagy legalább külön napirendi pontokban hallgassák meg a szakmai és a politikai meghívottakat. A javaslattal egyetértett Diószegi Judit. A vizsgálóbizottság tiszás elnöke hozzátette: „Panyi Miklós képviselő úrnak van egy javaslata, ami azt a mondatot tartalmazza, hogy a jövőben meghallgatandók listájáról elvi és gyakorlati fenntartások miatt törölni javasoljuk a politikusokat. Ennek oka, hogy a gyermekvédelem ügyének vizsgálata elsősorban szakmai keretek között történjen, ezért a politikai vitákat és általában a politikát zárjuk ki a gyermekvédelem területéről.”

Diószegi Judit ezzel kapcsolatban kiemelte: „A politikai felelősség nem azt jelenti, hogy egy politikusnak minden bűnt a fejére olvasunk, hanem megvizsgáljuk, hogy amíg az adott terület vezetője volt, milyen intézkedések történtek, ezeknek milyen hatása volt.”

Panyi Miklós szerint akkor tudnak a legtöbbet segíteni a gyermekvédelmi rendszernek, ha nem viszik politikai irányba a vitát. A Fidesz képviselője megjegyezte, nyilvánvalóan megjelenik a politikai felelősségi kérdés is a bizottságot létrehozó határozatban, tehát „nincs az a naivitás részünkről, amire itt utaltak”.

Panyi Miklós úgy látja: „Ezzel a dokumentummal olyan új helyzetek, alanyok, szintek jelennek meg, amelyek azt jelenthetik, hogy szakembereket, köztisztviselőket, korábban a gyermekvédelemben lelkiismeretesen dolgozó kollégákat nagy nyilvánosság előtt olyan vizsgálat alá vonunk, ami nem gondolom, hogy célunk lenne. A dokumentumban van egy nagyon erős elszámoltatási jelleg, ez riasztó lehet például egy intézményvezető számára.”

Melléthei-Barna Márton Panyi Miklósnak válaszolva közölte: „Értem, hogy nem akarják a pártjuk volt vezető politikusainak felelősségét firtatni, de ha a szívükre teszik a kezüket, tudják, hogy valahol valakit valamilyen felelősség terhel abban, hogy kétharmados többséggel tizenhat év alatt ide sikerült jutnia a gyermekvédelemnek.”

A bizottság tagjai végül csak ajánlásként fogadták el az etikai szabályrendszert.

„Őszintén nem tudom, miről beszél”

Dúró Dóra az ülésen Melléthei-Barna Mártonnal közölte: „Az önök kormányában jelenleg államtitkár egy olyan ember, aki relativizált pedofil bűncselekményt. Nagyon örülök, ha a Tisza Pártnál ez nem fog beleférni a jövőben. Ha ezeket a kérdéseket is meg lehet beszélni ebben a bizottságban, annak örülök.”

Melléthei-Barna Márton válaszában kifejtette, a bizottság rendszerszintű problémákat tár fel, ráadásul nem tudja, hogy melyik államtitkárról van szó. „Tényleg fogalmam sincs, őszintén nem tudom, miről beszél épp” – fogalmazott a Tisza politikusa, jelezve, ha valamilyen szinten felmerül az említett személy felelőssége, akkor semmi akadálya a meghallgatásának, de ezt egyelőre nem látja.

„Én is bekapcsolódnék, ez engem is érdekelne” – fűzte hozzá Panyi Miklós.

Fülöp Attila és Pintér Sándor neve is felmerült, de a Fidesz nem hallgatna meg politikusokat

A meghallgatandó személyek listáját illetően arról konszenzus alakult ki, hogy két részre – szakmai és politikai – bontják a névsort. Panyi Miklós a politikusokat lehúzta volna a listáról. A Fidesz képviselője leszögezte:

A politikusok behívására vonatkozó döntés kapcsán tartózkodni fogunk. Ennek több oka van, nem kifejezetten szeretnék most belemenni. Egyrészt vannak olyan személyek a listán, akikkel jó kapcsolatom van. Kérjük a bizottságot, hogy fogadja el az álláspontunkat.

Melléthei-Barna Márton válaszul kifejtette:

Értem, de reméltem, hogy a neveken át fogunk tudni egyesével menni, és elmondja, hogy például Fülöp Attilát nem kell meghallgatni, nem tud semmit a rendszerről, csodálkoztam volna. Ha Pintér Sándornál mondja ezt, lehet, meggyőzhető lettem volna arról, hogy magas szintű beosztása volt, a gyermekvédelem csak hozzácsapódott a tárcájához, és fogalma sem volt.

A Tisza politikusa a potenciálisan meghallgatandó politikusok között említette Koncz Zsófiát is. Melléthei-Barna Márton szerint értelmes párbeszéd alakulhatott volna ki, ha Panyi Miklós indokolja a döntését, viszont így „kilép a konstruktivitásból, és egy politikai lojalitási szempontot vesz előre, ami indokolatlan és a bizottság céljával ellentétes”.

Panyi Miklós válaszul rögzítette: „A saját álláspontunk meghatározását mi döntjük el, nem önök. Jogunk van ahhoz, hogy ebben a kérdésben úgy szavazzunk, ahogy szavazunk. Tartsuk tiszteletben mások álláspontját. Hozhat fel érveket, megpróbálhat meggyőzni, de én erre nem tartok igényt.”

Melléthei-Barna Márton továbbra sem hallott érvet, hogy miért ne kellene politikust meghallgatni. Ezután Juhász Hajnalka azzal érvelt az álláspontjuk mellett, hogy

el fogja venni az időt, az energiát a valódi szakpolitikai munkától az, hogy a politikai meghallgatások irányába megyünk. A szakmai részét maximálisan támogatom, de ez elviszi az időnket és az energiánkat.

A KDNP képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a bekért adatok mennyisége miatt el sem tudja képzelni, mikor tudná ezeket a felelősségteljes döntéshez szükséges mértékben megvizsgálni. Melléthei-Barna Márton szerint a szakértőik összefoglalhatják az adatokat.

Diószegi Judit végül bejelentette, hogy Rácz Andrea szociológus, kutató, az ELTE dékánhelyettese elfogadta a vizsgálóbizottság felkérését a szakértői tisztségre. Rácz Andrea az adatok feldolgozásában, valamint szakértői észrevételekben segítheti a bizottság munkáját.

(Borítókép: Diószegi Judit, a bizottság Tisza párti elnöke [k], Dúró Dóra [Mi Hazánk] alelnök [b3], Panyi Miklós fideszes alelnök [b2], Juhász Hajnalka, a testület KDNP-s tagja [b1], Buksza Zsolt szakmai főtanácsadó [j3] és Nagy Zoltán bizottsági munkatárs [j2] az Országgyűlés Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottságának ülésén 2026. szeptember 9-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)