GazdaságSzerző: vg 3 napja 3 percnyi olvasás
Az aszály, a kedvezőtlen piaci környezet és az állatbetegségek egyszerre szorítják a gazdaságokat, amelyek jelentős része mára felélte pénzügyi tartalékait.
Soha nem látott válság alakult ki a magyar mezőgazdaságban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint. A szervezet úgy látja, hogy az aszály, a kedvezőtlen piaci környezet és az állatbetegségek egyszerre szorítják a gazdaságokat, amelyek jelentős része mára felélte pénzügyi tartalékait.
A legsúlyosabb helyzetben a szántóföldi növénytermesztők vannak. A MOSZ adatai szerint a talaj felső egyméteres rétegében országosan elérte a 150 millimétert a vízhiány, a Dél-Alföldön pedig már a 200 millimétert is meghaladta. A szövetség számításai alapján az idei búzatermés a tíz évvel korábbi átlaghoz képest 20 százalékkal, a kukoricatermés pedig 80 százalékkal esett vissza.
A termelők helyzetét tovább nehezíti, hogy miközben a ráfordítások ára tartósan magas, a terményárak több esetben a hat-hét évvel korábbi szint közelében járnak. A korábbi kedvező években felhalmozott tartalékok jelentős részét 2022 óta felemésztették az egymást követő időjárási és piaci válságok.
Bóna Szabolcs agrárminiszter szerint augusztus végéig több mint 1,4 millió hektárra jelentettek be aszálykárt Magyarországon, ami már meghaladja a 2022-es történelmi szárazság idején rögzített területet. Sok gazdaságban 80 százaléknál is nagyobb a terméskiesés, egyes termelők pedig a teljes termésüket elvesztették.
A tárcavezető ugyanakkor világossá tette, hogy a hagyományos, utólagos kártalanításra épülő válságkezelés hosszabb távon nem tartható fenn.
Nincs az a mennyiségű uniós és nemzeti forrás, amivel a gazdák kártalanítását évről évre fedezni lehetne
– közölte korábban Bóna Szabolcs.
A miniszter szerint ezért át kell alakítani a termelési szerkezetet, és az időjárási kockázatokhoz jobban alkalmazkodó növényeket, technológiákat, valamint gazdálkodási rendszereket kell elterjeszteni. Ehhez azonban hosszú idő és jelentős beruházási forrás szükséges. Bóna Szabolcs ezért több uniós pénzt követel a 2027 utáni Közös Agrárpolitikában, mert álláspontja szerint az Európai Bizottság által javasolt keret nem elegendő a szükséges agráralkalmazkodás finanszírozásához.
A gazdák rövid távon a támogatások akár 75 százalékos előlegezésére és tőketörlesztési moratóriumra számíthatnak. Ezek az intézkedések azonban elsősorban a likviditási problémákat enyhítik: nem jelentenek új támogatási forrást, a hitelek kamatait pedig továbbra is fizetni kell.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerint a hosszú távú alkalmazkodás mellett azonnali intézkedésekre is szükség van, mert számos gazdaságnak nincs lehetősége kivárni a szerkezetváltást.
A szervezet a kárenyhítési alap feltöltését, az útdíjmentesség visszaállítását és az uniós válságtámogatás mielőbbi tagállami igénylését sürgeti. Emellett a támogatási, pályázati és kárenyhítési előlegek gyors kifizetését, a nemzeti parkokban fekvő legelők bérleti díjának csökkentését, valamint a zöldségek és gyümölcsök származási országának jól látható bolti feltüntetését kéri. A Magosz ismét szorgalmazza a korábban beígért 5 százalékos áfa bevezetését is.
Magyarországon egyelőre nem jelentettek be az idei aszálykárokra reagáló, átfogó költségvetési mentőcsomagot. A rendelkezésre álló 10,8 millió eurós, mintegy négymilliárd forintos uniós támogatás még a 2025-ös aszályban legalább 30 százalékos hozamveszteséget elszenvedő kukoricatermelőket segíti.
A szárazság hatása közben már messze túlnyúlik a növénytermesztésen. A MOSZ szerint az ország jelentős részén tömegtakarmány- és szalmahiány alakult ki, a széna és a szalma pedig csak rendkívül magas áron szerezhető be. Ez tovább növeli a már eleve veszteséges tej- és sertéstartás költségeit.
A hazai nyerstej felvásárlási átlagára a MOSZ közlése szerint a tavaly decemberi kilogrammonkénti 190 forintról 2026 júliusára 127 forintra zuhant, ami 33 százalékos visszaesés. A tejtermelők egész évben önköltségi ár alatt értékesítettek, miközben a feldolgozók a túlkínálatra és magas készleteikre hivatkozva egyre kedvezőtlenebb szerződési feltételeket kínáltak.
Hasonló a helyzet a sertéspiacon. A magyar felvásárlási ár 2025 júniusában még megközelítette a kilogrammonkénti 700 forintot, decemberre azonban 500 forint alá esett. Az idei év első nyolc hónapjában a havi átlagár egyszer sem haladta meg ezt a szintet, miközben az előállítás önköltsége a MOSZ szerint kilogrammonként 560–600 forint között mozog.
A MOSZ többek között az adók és díjak beszedésének elhalasztását, célzott válságtámogatásokat, valamint a mezőgazdaság ingadozó jövedelmezőségéhez igazodó adórendszert javasol. A szervezet szerint újra kell gondolni a kárenyhítési és biztosítási rendszereket, adókedvezményekkel kellene ösztönözni a tartalékképzést, és lehetőséget kellene teremteni arra, hogy a termelők kiléphessenek a számukra kikényszerített, súlyosan hátrányos szerződésekből.
A szövetség
A gazdálkodóktól pedig vízmegtartó termelési módszerek, víztakarékos öntözési technológiák, szigorúbb beruházási megtérülési számítások és erősebb termelői összefogások alkalmazását várja.
A MOSZ figyelmeztetése szerint azonban az alkalmazkodáshoz idő és pénzügyi mozgástér kell, amiből egyelőre úgy tűnik semmit sem kapnak. Ugyanakkor, ha a mostani veszteségek miatt tömegesen adják fel a gazdák, vagy csökken az állatállomány, Magyarország élelmiszer-importfüggősége tovább nőhet. Ebben az esetben a válság költségeit végül nemcsak a gazdák, hanem a fogyasztók is megfizethetik - figyelmeztettek az agrárérdekvédelmi szerevezetek.
Napi